Hajdú Ház és Kovácsműhely

Az épületet az egykori tulajdonostól - özvegy Szabó Mihálynétól - az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség vásárolta meg 1980-ban és nyilvánította műemlékházzá. Az épület 1984. október 31-től Tájházként működik. Maga az épület az 1700-as évek végén épült népi klasszicista stílusban, magán viseli korának jellemzőit: a többi alföldi ház mintájára egyenes, náddal fedett és három osztatú; hosszában tornác vonul végig. A falak vályogból készültek, fehérre meszeltek, lábazatuk fekete. A házba belépve a pitvarba érkezünk, ami az előszoba és a konyha közös funkcióját látta el. Itt található a beépített szabadkéményes tűzhely, és innen fűtötték a két kemencét: a bal oldali kemence még mindig üzemképes, a másik viszont lebontásra került, egykori létéről már csak a megmaradt kulinaajtó tanúskodik. A pitvarban még konyhai eszközök, használati tárgyak, dísztányérok is láthatók. A nagyház vagy más néven tisztaszoba módos paraszti étletvitelre utal, az épületben itt találhatóak egyedül ablakok. A sarokban búboskemence áll, amit a pitvarból fűtöttek. A berendezés hagyományos: megvetett ágy, komód, szekrény, kanapék, lisztesláda /1867-ből/, asztal és székek. A kisházban a látogató szalma és gyékény kiállítást tekinthet meg. Az udvaron gémeskút, góré és hozzáácsolva egy nyitott szin található. Hátul láthatjuk az egykori istállóból átalakított kovácsműhelyt, benne fújtatóval, lábbal hajtós köszörűvel, kovácsszerszámokkal.