Mátraszentimrei Szlovák Tájház

Az egykori hutás, ma főként idegenforgalmi jellegű helységek (Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló) szlovák-magyar lakóinak népélete egy igen jelentős szeletét, ill. a Mátra ásvány-, kőzet-, állat-, növényvilágát, vadászati jellegzetességeit, környezetvédelmi adatait és oktatási, kulturális, népzenei emlékeit tárja a látogató elé a Mátraszentimrei Szlovák Tájház. A tájház épülete a 20. század elején épült (pontosabb információnk nincs). Tulajdonosa a falu kondása volt. Feleségével itt élték le egész életüket. Haláluk után a település önkormányzata megvásárolta a házat.
A két helyiségből álló lakóházat istálló egészíti ki. A használati tárgyak jelentős része a községben élő emberek adományából került ide. Ezeken látható, hogy a lakosság döntő többsége szegény ember volt.
Az épület rövidebbik oldala párhuzamos az úttal. Közös udvara van a szemközti házzal. A falai ún. vertfalak. Teteje cseréppel fedett. A ház hosszabbik oldalán „gang" húzódik, ami védi a bejáratot. Oszlopai egyszerű faoszlopok. A ház egyedüli díszei a faragott ablakok. A ház színe kívül-belül fehér, a lábazat barna. A padlózat mázolt volt, erre került az 1950-es években a cementlap. A mennyezet fagerendás.
A bejárati ajtón belépve balra a vízpad, a tisztaszoba ajtaja, mellette a sparhelt látható. A szemközti oldalon lóca, előtte konyhaasztal székekkel. Az ajtó mögött van a mosdóállvány a lavórral, a sarokban a nagyobb használati tárgyak: teknő, káposztagyalu, dézsa, szakajtók, stb. A jobb oldali fal előtt áll a stelázsi, amin az étkezéshez szükséges edények (tányérok, bögrék, tálak, köcsögök) vannak. A használati tárgyak egy részét a falra akasztották az akkori szokásnak megfelelően. A vízpad, sparhelt, lóca és mosdó mögötti falakat falvédők díszítik.
A tisztaszobába lépve, az ajtó mellett balra található a vetett ágy. Az ágy végében két bábun a helyi ifjú pár népviselete látható üvegvitrinben. Az ágy és a vitrin között egy tulipános láda látható, mely nem helyi gyűjtés. Az ajtó mögött a jobb oldalon van a fogas, amin régi kabátok lógnak. Alatta került elhelyezésre a varrógép, mellette a fiókos „skrinya", amiben a huzatokat, fehérneműt tartották. Rajta a vendéglátáshoz használt bögrék, poharak. A jobb szemközti sarokba került a sarokpad (lóca), előtte az asztallal. A falakat családi fotók, fali tükör, szentképek, falvédők és festett tányérok díszítik. A gerendáról – az akkori szokásnak megfelelően – csizmák lógnak.