Csúcsi Fazekasház

A Csúcsi fazekasház a hódmezővásárhelyi tálasmesterségnek állít emléket. Hódmezővásárhely a 19. század második felében az ország legnagyobb fazekasközpontja volt. Három különböző stílusirányzat alakult ki a városban, a tabáni, az újvárosi és a csúcsi, mely utóbbi eltért a másik két, többféle színt alkalmazó városrészi stílustól. Csúcsban finoman kimunkált edényeiket fehér alapon kobaltkék írókázott, festett díszítéssel látták el a mesterek.
A Rákóczi utcában álló ház 1974 óta, a Tornyai János Múzeum Néprajzi Gyűjteményének anyagából berendezett kiállítással várja a látogatókat. Eredetileg Vékony Sándor (1913-2000) fazekas, a Népművészet Mestere szülő-, majd lakóháza volt. A 19. század második felében épült ház eredeti beosztása: szoba, konyha, kamra volt. A Vékony család 1914-ben vásárolta meg. Miután az apa az első világháborút követően meghalt, az anya újra férjhez ment, immár a tálasmester Csikós Istvánhoz, aki odaköltözve a kamrát műhelynek rendezte be. Az épületet a mesterség igényeinek megfelelően többször is átalakították. A műhelyben a mai napig itt láthatók a fazekasság szerszámai: a lábbal hajtós fazekaskorong, a festékőrlő, melyet gyakran a mester felesége forgatott, valamint a kisebb kéziszerszámok. A műhely melletti helyiségben áll az égetőkemence rekonstrukciója. A kisméretű konyhában eredetileg szabadkémény alatt főztek, melyet az 1920-as években bontottak el, a katlan azonban megmaradt. A szobában az ajtótól balra a padkás kemence áll, a kuckóban a fogassal. Balra, a sarokban barna színű flóderos ágy látható, gyári készítésű ágytakaróval letakarva. A szoba utca felőli részének másik sarkát az asztal és a sarokpad tölti ki. A ruha tárolására szolgáló sublót tetejét porcelánedények díszítik, a falon családi képek, szentképek kaptak helyet. A kiállítóhely így teljes képet ad arról, milyen körülmények közt és hogyan éltek egykor a nagyhírű tálasmesterek Hódmezővásárhelyen.