gyengen

Csúcsi Fazekasház

Tájházkereső

tájházak a Magyar Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékén tájházak a Magyar Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékén
közérdekű muzeális kiállítóhely közérdekű muzeális kiállítóhely
közérdekű muzeális gyűjtemény közérdekű muzeális gyűjtemény
működési engedéllyel nem rendelkező tájházak működési engedéllyel nem rendelkező tájházak
műemléki védettségű épületben működő tájház műemléki védettségű épületben működő tájház
tájházak helyi védelem alatt tájházak helyi védelem alatt
egyéb muzeális gyűjtemény egyéb muzeális gyűjtemény
Betűméret:

Csúcsi Fazekasház

Cím:
Magyarország
6800 Hódmezővásárhely
Rákóczi Ferenc utca 101.
Csongrád megye

Telefon: +36 62242224

E-mail: terendi.viktoria@tjm.hu

Nemzetiség: magyar

közérdekű muzeális kiállítóhelyközérdekű muzeális kiállítóhely műemléki védettségű épületben működő tájházműemléki védettségű épületben működő tájház

A Csúcsi fazekasház a hódmezővásárhelyi tálasmesterségnek állít emléket. Hódmezővásárhely a 19. század második felében az ország legnagyobb fazekasközpontja volt. Három különböző stílusirányzat alakult ki a városban, a tabáni, az újvárosi és a csúcsi, mely utóbbi eltért a másik két, többféle színt alkalmazó városrészi stílustól. Csúcsban finoman kimunkált edényeiket fehér alapon kobaltkék írókázott, festett díszítéssel látták el a mesterek.
A Rákóczi utcában álló ház 1974 óta, a Tornyai János Múzeum Néprajzi Gyűjteményének anyagából berendezett kiállítással várja a látogatókat. Eredetileg Vékony Sándor (1913-2000) fazekas, a Népművészet Mestere szülő-, majd lakóháza volt. A 19. század második felében épült ház eredeti beosztása: szoba, konyha, kamra volt. A Vékony család 1914-ben vásárolta meg. Miután az apa az első világháborút követően meghalt, az anya újra férjhez ment, immár a tálasmester Csikós Istvánhoz, aki odaköltözve a kamrát műhelynek rendezte be. Az épületet a mesterség igényeinek megfelelően többször is átalakították. A műhelyben a mai napig itt láthatók a fazekasság szerszámai: a lábbal hajtós fazekaskorong, a festékőrlő, melyet gyakran a mester felesége forgatott, valamint a kisebb kéziszerszámok. A műhely melletti helyiségben áll az égetőkemence rekonstrukciója. A kisméretű konyhában eredetileg szabadkémény alatt főztek, melyet az 1920-as években bontottak el, a katlan azonban megmaradt. A szobában az ajtótól balra a padkás kemence áll, a kuckóban a fogassal. Balra, a sarokban barna színű flóderos ágy látható, gyári készítésű ágytakaróval letakarva. A szoba utca felőli részének másik sarkát az asztal és a sarokpad tölti ki. A ruha tárolására szolgáló sublót tetejét porcelánedények díszítik, a falon családi képek, szentképek kaptak helyet. A kiállítóhely így teljes képet ad arról, milyen körülmények közt és hogyan éltek egykor a nagyhírű tálasmesterek Hódmezővásárhelyen.