Dunapataji Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény

A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. Állandó kiállításának címe: Pataji parasztház a XIX. században. Később ezt átrendezte dr. K. Csilléry Klára néprajzkutató (Néprajzi Múzeum, Budapest), Sólymos Ede bajai múzeumigazgató, valamint a pataji múzeumigazgató a helyi parasztasszonyok segítségével. A Múzeum raktárába szinte ömlött Patajról az anyag. Részint ez, részint pedig az, hogy a pataji unitáriusok kihalóban voltak, fölvetették a múzeumigazgatóban azt a gondolatot, hogy az unitárius templomot úgy kell megmentenie, hogy abból múzeumépület legyen. 1975-ben az állam - látva a múzeumi gyűjtemény gyors növekedését - megvette az épületet. A következő hét évben gondosan felújították a templomot, majd 1982-ben ünnepélyes keretek között megnyitották. Miközben az unitárius templomot rendbe hozták, a múzeumigazgató megszerezte a tájházzal szomszédos két épületet is: egy 19. századi kovácsműhelyt és a hozzá tartozó lakóépületet, amely 1804-ben épült. A kovácsműhelyes épületet kovácsműhelyként fogják berendezni, ehhez a múzeumnak már régóta megvan a teljes gyűjteménye. Mind a négy épület városképi jelentőségű népi műemlék. Az egykori unitárius templom a múzeumi élet központja, ahol kiállítások, előadások és hangversenyek szoktak lenni. A templomépületben a templomhajóhoz szobák csatlakoznak.