gyengen

Műtárgyvédelmi és muzeológiai mintaprojekt a Jósvafői Tájházban

Műtárgyvédelmi és muzeológiai mintaprojekt a Jósvafői Tájházban

 

Fancsalszki Noémi - Kmellár Viktória

A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban működő Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága (MTKI) és a Magyar Képzőművészeti Egyetem Iparművészeti Restaurátor Specializációja közös Műtárgyvédelmi és muzeológiai mintaprojektet szervezett 2018. szeptember 23-26. között a Jósvafői Tájházban. A program először – akkor még csak restaurátor hallgatók részvételével – 2017 őszén, Gyomaendrődön, az Endrődi Tájházban valósult meg. A jósvafői gyakorlat résztvevői a Magyar Képzőművészeti Egyetem negyedéves restaurátor hallgatói, valamint a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói voltak, összesen 12-en. A mintaprojekt célja a restaurátor hallgatók megismertetése a kockázatfelmérés módszerével, valamint a tájház műtárgyállományának muzeológiai revíziója volt. A mintaprojekt restaurátori részlegének vezetői dr. Orosz Katalin, az Iparművészeti Specializációk vezetője és Várhegyi Zsuzsanna, a Bőrrestaurátor Specializáció vezetője voltak, a muzeológiai feladatok dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese és Papp Andrea, a Bányászattörténeti Múzeum, a Jósvafői Tájház muzeológusa koordinálásával történtek.

A résztvevők az érkezés napján megismerték a tájház kiállításait, létrejöttének körülményeit és sétát tettek a településen. A restaurátor hallgatók két csoportot alkottak. Az egyik csoport a tájházban, a másik az istállóban dolgozott. A hallgatók felmérték a kockázati tényezőket a természeti környezet és az épület vizsgálatával, ezeket osztályozták, majd megoldási javaslatokat dolgoztak ki. A kisebb eszközigényű, azonnali beavatkozást igénylő tárgyak tisztítását elvégezték. A portalanítás mellett, ahol szükséges volt, a penészgombát és az egyéb fertőzéseket is eltávolították. A helyi ipart bemutató kiállítás kismértékű átrendezésére is szükség volt műtárgyvédelmi szempontok miatt.

A néprajz szakos hallgatók három csoportban dolgoztak és a tájház három helyiségében (szoba-konyha-szoba) található, mintegy 600 néprajzi tárgy revízióját végezték el. A gyűjtemény leltára elektronikus formában egy excel-táblázatban is elérhető volt, ebben a táblában található leírásokat egészítették ki a csoportok a tárgy pozíciójával (A-, B-, C-, D-fal meghatározásával), jelenlegi állapotával, illetve szükség esetén a leltári leírás bővítésével. Indokolt esetben a tárgyon sérült leltári számot is javították. A revízió során a korábban nem digitalizált tárgyak tárgyfotózása is megtörtént. Ugyanígy jártak el a leltározatlan-, illetve a demonstrációs tárgyak esetében is. A kinyomtatott leltárkönyvbe bepecsételéssel rögzítették a revízió megtörténtét. A muzeológus hallgatók és az MTKI munkatársai megvitatták a tájházi kiállítás megújításának lehetőségeit is.

A Jósvafői Tájházat Szablyár Péter alapította és üzemeltette, aki a Magyarországi Tájházak Szövetségének ügyvezető igazgatója volt. Halála után a tájház fenntartását az Abaúji Református Ifjuságért Alapítvány (ARI) vette át. Mező Arnold református lelkész a munka szünetében bemutatta a település rövid történetét, templomát, illetve a fejfás temetkezésről is szólt. Vezetésével lehetőségünk nyílt a felújított tornakápolnai református templom megtekintésére is. Így a hallgatók megismerhették a települést és annak környezetét.

A gyakorlat ideje alatt egy délután a csoportvezető oktatók, a hallgatók részvételével tájékoztatták a helyi közösséget a tájházban folyó munkálatokról és annak addigi eredményeiről. A munkálatok mellett már ekkor tettek néhány javaslatot a fenntartó felé a műtárgyak megóvásának érdekében.

A program folytatásaként 2019. január 16-án a Képzőművészeti Egyetem negyedéves iparművészeti restaurátor hallgatóinak félévi vizsgáját tartották meg, ahol a hallgatók beszámoltak a gyakorlat alatt végzett munkájukról. Ismertették azokat a kockázati tényezőket, melyek károsítják a tájházban lévő műtárgyak állapotát, majd az általuk kidolgozott megoldási javaslatokat is bemutatták. A tájházban olyan károsító anyagok jelenlétét is észlelték a hallgatók, melyek nagyobb beavatkozást kívánnak. Ezekre vonatkozóan is fogalmaztak meg javaslatokat, melyeket a vizsgán előadtak, illetve írásos formában is elkészítettek. A vizsgán részt vett egy néprajz szakos hallgató, Pajtók Vivien, aki előadásában bemutatta a tájházat, valamint kiállításmegújításra vonatkozó javaslatait is ismertette. A vizsga az MTKI két munkatársa, Fancsalszki Noémi és Kmellár Viktória előadásával zárult, akik ismertettek egy kiállításmegújításra vonatkozó javaslatot, valamint bemutatták az ehhez kapcsolódó pályázati ütemterv első változatát.

A vizsga lezárása után a Tájházigazgatóság munkatársai és a Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékének vezetője, valamint oktatói egyeztettek a folytatásról. A tájházakat fenntartók számára azért fontos ez a projekt, mert azt tervezzük, hogy az ebben szerzett muzeológiai tapasztalatainkat a későbbiekben tovább tudjuk adni számukra. A restaurátor hallgatók megismerik a sajátos tájházi műtárgykörnyezetet, így a későbbiekben a tájházvezetők fordulhatnak hozzájuk műtárgyvédelmi kérdésekben.

 

 

Kapcsolódó cikkek
Műtárgyvédelmi mintaprojekt az Endrődi Tájházban