gyengen

Műtárgyvédelmi mintaprojekt

Műtárgyvédelmi mintaprojekt az Endrődi Tájházban

Szonda István-Erőss Dóra

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum keretein belül működő Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága (MTKI, röviden Tájházigazgatóság) fő feladata a magyarországi és határon túli magyar tájházak szakmai munkájának segítése, a műtárgyak védelmével kapcsolatos tudás széles körű továbbadása. A tájházak sajátos közegében azonban a klasszikus műtárgyvédelmi módszerek és megoldások nem alkalmazhatók teljes mértékben. A probléma megoldására a Tájházigazgatóság együttműködést kezdeményezett a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor és Restaurátorképző Főosztályával (MNM ORRK) tájházi helyszínek sajátosságait szem előtt tartó műtárgyvédelmi módszerek kidolgozására.

Az együttműködés szakmai tartalmát dr. Bereczki Ibolya, a Skanzen ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese, dr. Szonda István az MTKI muzeológusa, valamint dr. Orosz Katalin, az Iparművészeti Restaurátor Specializációk vezetője és Zsámbéki Anna, az MNM ORRK főosztályvezetője, az MNM-MKE Iparművészeti Restaurátor képzésének oktatói dolgozták ki.

Az együttműködés első lépéseként Gyomaendrődön az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjteményben 2017. szeptember 11-13. között műtárgyvédelmi gyakorlaton vettek részt a negyedéves restaurátorhallgatók, Orosz Katalin, Zsámbéki Anna és Várhegyi Zsuzsanna restaurátor művészek, a tanszék oktatói irányításával.

Az elméleti bevezető során foglalkoztak a megelőző konzerválás (miként alakítsuk a műtárgyainkat körülvevő környezetet, hogy azok ne károsodjanak) kérdéskörével, illetve a különböző építéstechnológiák, így a hagyományos építési módok épületfizikai jellemzőivel. Megismerték a preventív konzerválásban használatos kockázatelemzés módszerét.

A gyakorlat során három csoportban, három helyszínen — a tájházi kiállításban, a tájház műtárgyraktárában és a Szent Antal Népházban található szakrális tárgy kiállításban dolgoztak a hallgatók. Felmérték az épületek általános állapotát és a műtárgyakat esetleg veszélyeztető tényezőket. Műtárgykörnyezeti méréseket végeztek, felmérték a műtárgyállomány állapotát. Magyarországon tájházi környezetben elsőként műtárgyvédelmi kockázatelemzést végeztek. Az egységes, nemzetközileg standardizált döntéshozatali rendszert, melyet a Canadian Conservation Institute és az ICCROM szakemberei dolgoztak ki.

A rendszer a kockázatelemzés során számba veszi a műtárgy környezetét alkotó tényezőket, a környezeti adottságokat (legyen az fizikai, társadalmi, jogi környezet, financiális összefüggések, működtetési kérdések vagy a gyűjtemény rendelkezésére álló humán erőforrás). A felmérés módszeresen, a tárgyat körülvevő közvetlen környezettől (kiállítási körülmények, vitrin, csomagolás) halad a tágabb környezet felé (egészen az őt körülvevő épület adottságain át a települési infrastruktúráig, vagy akár a természeti katasztrófák valószínűségéig).
A vizsgálat a lehetséges kockázatok a mértékét pontozza attól függően, hogy a károsodást esetleg kiváltó hatás milyen gyakorisággal következhet be, illetve az általa okozott kár milyen mértékű, majd a pontértékek alapján végez elemzést, amely alapján meg lehet határozni a beavatkozások szükségességét, illetve azok prioritását.

A hallgatók a gyűjtött információk alapján a kockázatelemzés írásos kiértékelését és a beavatkozásokra vonatkozó javaslatokat a félévi vizsgán, prezentációkban mutatták be 2018. január 17-én Budapesten, az egyetem oktatótermében. A vizsgára meghívást kaptak a Tájházigazgatóság munkatársai. Az Endrődi Tájház kockázatelemzését bemutató előadások jól reprezentálták a módszer alkalmazásának eredményességét. Dr. Orosz Katalin a vizsgaelőadások értékelésénél fontos szempontnak tartotta, hogy a hallgatók nem feledkeztek meg a kockázatelemzés során a gyűjteményről, annak működéséről szóló információk összegyűjtéséről sem. Dr. Szonda István, aki egyben az Endrődi Tájház vezetője megköszönte a hallgatóknak és a két intézmény munkatársainak a tájház műtárgyvédelmével kapcsolatban megfogalmazott javaslataikat. Erőss Dóra, a mintaprojektben részt vett restaurátor hozzátette, hogy feltétlenül indokolt bármilyen beavatkozás előtt a tájházakban elvégezni ezt a kockázatelemzést. Dr. Bereczki Ibolya záró gondolatként a program és az együttműködés folytatására kérte fel az egyetemi oktatás képviselőit és további tájházi helyszínek bevonását javasolta a jó gyakorlatként működtethető mintaprogramba.

Ez a cikk a magyarmuzeumok.hu oldalon is megjelent 2018. február 1-jén, ami az alábbi linken érhető el.

mutargyvedelmi_mintaprojekt_magyarmuzeumok

Az Endrődi Tájház homlokzata
A fotót készítette: Barna Zsuzsanna

A tájház bemutatása
A fotót készítette: dr. Orosz Katalin
Rovarfertőzés nyomai után kutatva
A fotót készítette: Erőss Dóra
Az egyházi gyűjtemény tárgyainak tisztítása
A fotót készítette: Erőss Dóra
A csizmadia műhely kockázatelemzése közben
A fotót készítette: Erőss Dóra
A hallgatók vizsga közben
A fotót készítette: Nyiri Gábor