Átadtuk a Szabadtéri muzeológiai és tájházi szakági képzés tanúsítványait

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóságaként 2017. április 1-jén alakult Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága feladata az ország területén és a határon túl található magyar és nemzetiségi tájházak szakmai munkájának és támogatásának segítése. Ennek előmozdítására 2017 októberében első alkalommal rendezte meg a Szabadtéri muzeológiai és tájházi szakági képzést, mely főként a tájházvezetőknek, valamint olyan muzeológusoknak szólt, akiknek munkahelyi feladata a tájházakkal való együttműködés, szakmai tanácsadás. Emellett a magántulajdonú tájházak vezetőit sem kívántuk kizárni a képzésből, hiszen munkájuk szintén az immár UNESCO Világörökségi Várományosi Listán szereplő Magyarországi Tájházhálózat arculatát színesíti és reprezentálja a látogatók előtt.
A képzés célja olyan speciális ismeretek átadása, amely segít a mai változó múzeumi világban értéket közvetíteni, magas minőségű szakmai munkát végezni a jellemzően komplex feladatköröket ellátó szakmai munkatársaknak. A képzésben megszerzett modern, a mai trendeket ismertető és gyakorlatias tudásanyag hatással van a tervezett és megvalósítandó programokra, kiállításokra, a múzeumi szolgáltatásokra, indirekt módon a látogatók tanulási szokásaira, élményszerzésére, a múzeumi tartalomhoz való hozzáállásra.
A képzés a szabadtéri (néprajzi) muzeológiát és a tájházban való munkát több társtudomány felől is megközelítette. Fontos bevezetőként a történeti vonulatot kellett bemutatni, valamint azt, hogy a szabadtéri múzeumok és a tájházak ma hol helyezkednek el a muzeális intézmények rendszerében, milyenek a szakmai, tudományos elvárások ezekkel kapcsolatban, milyen, akár megváltozott funkcióik lehetnek, mi egy tájház létrehozásának szakmai útja, fókuszban a (helyi) közösségekkel.
A muzeológiai szakmai ismeretek a tájházak vezetőinek is kiemelten fontosak, hogy az állományvédelmi szempontokat tartani tudják, követhessék a legújabb múzeumi trendeket, ismerjék a tájékozódás lehetőségeit. Ez a téma bizonyult talán a leghiányosabbnak a hallgatók részéről, hiszen többségük nem muzeológiai végzettségű szakember, így a nyilvántartás, feldolgozás, digitalizálás, állagmegóvás, restaurálás, a kiállításrendezés elméleti és gyakorlati órái elengedhetetlenek részei a képzésnek. Emellett néprajzi végzettség nélkül a gyűjtés menetével, szakmai szempontjaival sem lehetnek tisztában a nem ezirányú szakmai végzettséggel rendelkező tájházasok, ezért a néprajzi szakmai ismereteknek a képzés központi témájának kell maradniuk.
A szabadtéri gyűjteményeknél, tájházaknál az utóbbi évekig elhanyagolt terület volt az ismeretátadás, a múzeumpedagógiai foglalkozások kidolgozása. Noha az utóbbi évek pozitív tendenciát mutatnak, sajnos még mindig háttérben ragadt szakterület ez a tájházakban. Képzésünkkel ezt a hiányt is próbáltuk pótolni, ami kifejezetten hasznosnak bizonyult, ugyanis a szóbeli visszajelzések szerint ez érdekelte legjobban a hallgatókat, ezt tartották a leghasznosabbnak. A résztvevők értékelései alapján kiemelten hasznosnak vélték a képzést, mely során tisztázni tudták szakmai kérdéseiket, szélesíthették látókörüket, inspirálódtak munkájukhoz, és számos új ötlettel gazdagodva távoztak, amiket megvalósítva színesebbé és szakmailag is hitelesebbé tehetik tájházukat, gyjteményüket.
Az akkreditált felnőttképzés az EMMI Kulturális Államtitkársága által nyújtott támogatás révén két helyszínen, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (2017. október 17-20.) és Szennán (2018. március 19-22.) 60 órában valósult meg. A résztvevők száma 17 volt. A képzésen készült prezentációjuk, valamint vizsgadolgozatuk eredménye alapján 14-en szereztek tanusítványt.