Battonyai Tájház

Tájházkereső

tájházak a Magyar Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékén tájházak a Magyar Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékén
közérdekű muzeális kiállítóhely közérdekű muzeális kiállítóhely
közérdekű muzeális gyűjtemény közérdekű muzeális gyűjtemény
működési engedéllyel nem rendelkező tájházak működési engedéllyel nem rendelkező tájházak
műemléki védettségű épületben működő tájház műemléki védettségű épületben működő tájház
tájházak helyi védelem alatt tájházak helyi védelem alatt
egyéb muzeális gyűjtemény egyéb muzeális gyűjtemény
Betűméret:

Battonyai Tájház

Cím:
Magyarország
5830 Battonya
Vörösmarty utca 42.
Békés megye

Kapcsolattartó neve: Balázsné Szabó Erzsébet

Telefon: +36 709455776

Nemzetiség: magyar

működési engedéllyel nem rendelkező tájházakműködési engedéllyel nem rendelkező tájházak

Battonyán, a várost kettészelő Száraz-ér kanyarulatában több mint száz évvel ezelőtt épült fel egy parasztház. A ház a városközponthoz közel, de mégis egy elszigetelt, nyugodt, csendes helyen található, ahol az idelátogató emberek kiszakadhatnak a mai rohanó élet mindennapjaiból és aktív pihenés részesei lehetnek. Lakói minden bizonnyal egyszerű parasztemberek voltak, akik a hagyományos építészeti módszereket felhasználva teremtették meg a lakókörnyezetüket. A ház több, mint hatvan évig lakatlanul állt.

Az épület az 1882-es kataszteri térképen már jelölve van, tehát közel 140 éves. A parasztház észak-dél irányban terül el a hozzá tartozó hét kvadrátos telken, hosszú tornáca kelet felé nyitott. Az utcafonton és a keleti homlokzaton a régi, aprócska hatszemes ablakok láthatók. Az épület a hármas osztatú (szoba – konyha – szoba) alföldi háztípusba tartozik. Középen a pitvaros konyhában található az egyik legérdekesebb és legértékesebb építészeti eleme, a szabadkémény. A konyha mennyezetébe épített füstelvezető rendszer – amely gyakori hozzátartozója volt a parasztházaknak – ma már csak ritkán figyelhető meg eredeti állapotában.  Az épület teljes egészében közel fél méter vastagságú csömpölyeg falakkal rendelkezik, amely a nyári melegben is kellemessé teszi a szobák hőmérsékletét.

Az utcafrontra néző szobában eredeti állapotában látható a karóvázas szerkezetű búbos kemence, melyet alul fehérre meszelt ülőrész, a padka ölel körül. A padka ajtó felőli részén kialakított magasított ülőrészen, a kucikon egykor a parasztember melegedett a kemence mellett.

A sárból és agyagból épített takaréktűzhely a hátsó szobában található. Talán ez a helyiség eredetileg kamraként funkcionált és csak később, a takaréktűzhely építése után lett lakószoba.

A régi ház mögé a 20. század közepén egy újabb, két helyiséges épületet emeltek.

Az épület falai kívül és belül is fehérre meszeltek, a nyílászárók (ajtók, ablakok) eredetileg talán fehér színűre festettek, az utcai homlokzaton lévő ablakon zsalus ablakszárnyak is találhatóak.

Tóth Sándornénak és a Fodor Manó Helytörténeti Egyesületnek sikerült megmentenie az összefogásnak, a rengeteg önkéntes munkának és a pályázatoknak köszönhetően a közel kétszáz éves parasztházat és az általa őrzött építészeti kincseket, és sikerült megőrizni az elkövetkezendő generációk számára is, így az épület – amely számunkra a hagyományt és az értéket képviseli – az egyik fő turisztikai vonzereje lett városunknak és egy meghatározó eleme a városképnek.