A Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága immár hatodik alkalommal szervezte meg a Népi Építészeti Nyári Tábort 2025. július 21-25. között, melynek helyszínét a Szennai Skanzen biztosította. Az öt nap alatt a csökölyi, a rinyakovácsi, valamint a kisbajomi portán zajlottak munkálatok. Idén táborunk központi tematikáját a famunka, valamint a vályogépítészet képezte. A hangsúly a gyakorlati munkavégzésen volt, azonban minden napot egy elméleti előadással zártunk. A táborban hét fő, a Tájházigazgatóság munkatársai, valamint Kutasi Attila építész és Gyenes-Kovács Barnabás segédrestaurátor vettek részt. Ezen kívül a munkálatokat és a program lebonyolítását segítették a Szennai Skanzen munkatársai, Farkas Gergely tagintézményvezető és Tóth István karbantartó.

A nyári tábor szakmai vezetője Prikler Szilvia Beatrix, a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságának igazgatója volt, a szervezési, koordinálási feladatokat Döbör-Hodászi Gréta néprajzos muzeológus látta el, a gyakorlati munkák irányítását, valamint a szakmai felügyeletet Kutasi Attila, Gyenes-Kovács Barnabás és Lénárt István vályog-házitanító biztosította.

A Népi Építészeti Nyári Tábor 2025. július 21-én vette kezdetét. A résztvevők hétfőn érkeztek a helyszínre, ahol kezdésként Milisits-Németh Tímea vezetésével megismerkedtek a fogadóintézménnyel. Az ismerkedés, valamint a terület feltérképezése után a szentendrei Skanzen munkatársai, Kutasi Attila építész és Gyenes-Kovács Barnabás segédrestaurátor munkavédelmi okatást tartottak, majd saját készítésű makettek és tervrajzok segítségével felvázolták a hétre tervezett munkafolyamatokat. Ezt követően a csökölyi portán megkezdődött a munkaterület kialakítása, a szerszámok és az építési anyagok előkészítése. A tábor előadásaiban nem csak a faanyagvédelemre helyeztünk hangsúlyt, hanem a 10 évvel ezelőtt elhunyt Füzes Endrének is emléket állítottunk, így az első előadást dr. Bereczki Ibolya néprajzkutatónak, a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének elnökének köszönhetjük, aki Füzes Endre munkásságát mutatta be a résztvevőknek.

A keddi napon a csökölyi porta kútjának faanyagán dolgoztak a táborozók: a mérések elvégzését és a fűrészelést követően kivésték a kötési elemeket (1. kép). Ezt követően az anyagokat átszállítottuk egy tűzvédelmi szempontból biztonságos területre, ahol a múzeum gondnoka tartósítás céljából leperzselte a gerendákat, a táborozók pedig ezt követően kefével megtisztították, majd egy lenolajos-Xylamonos keverékkel felületkezelték a faanyagot. Az esti előadást Gyenes-Kovács Barnabás segédrestaurátor tartotta, aki a faanyagvédelem kapcsán praktikus információkat osztott meg a különböző fafajták természetéről, a fa károsító tényezőiről, valamint a megelőzés fontosságáról.

Szerdán a csökölyi portán található kút rendbetétele volt a fő feladat. Tóth István karbantartó segítségével megtörtént a kút kitisztítása, a kútba benőtt gyökerek, illetve a felgyűlt iszap eltávolítása. A talaj rendezését követően megkezdődött a gerendák összeillesztése és jelölése (2. kép), amely az esetleges későbbi bontást, majd újbóli felépítést tudja segíteni. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a rinyakovácsi portán a kút faanyagának lekezelése és tartósítása is. Maradva a faanyag népi építkezésben való sokrétű felhasználásánál, a szerda esti előadásra Buzás Miklós főépítészt láttuk vendégül.

Csütörtökön megérkezett hozzánk Lénárt István vályog-házitanító, aki elméleti oktatást tartott a vályog építőanyagként való hasznosításáról és magáról a földépítészetről, kiemelten annak fizikai hátteréről. Ezalatt a tájházigazgatóság munkatársai, Szathmáry Dorka, Fancsalszki Noémi és Döbör-Hodászi Gréta néprajzos muzeológusok, teljes erőbedobással végezték a rinyakovácsi kút tisztítását. Az oktatást követően a táborozók a gyakorlatban is kipróbálhatták elejétől a végéig a vályogtégla készítését, majd a faltapasztást, végül a csömpölyeg-technika (3. kép) alkalmazhatóságával is megismerkedtek. Természetesen ez az este sem telhetett el előadás nélkül, melyet ezúttal Farkas Gergelytől, Szenna történelméről, földrajzi adottságairól és néprajzi gazdagságáról hallgathattunk meg.

Utolsó, Szennán töltött napunk a maradék munkák befejezésével telt, így elkészülhetett mindkét kút (4. és 5. kép) és szépen haladtak résztvevőink a csömpölyegezéssel és a tapasztással is, az istálló fala több sorral lett gazdagabb (6. kép). Különlegességgel is készültünk aznapra, ugyanis ebéd gyanánt a tavalyi tábor során tapasztott kemencében a Szennai Skanzen munkatársai kenyérlángost sütöttek számunkra, amit jólesően elfogyasztottunk a hosszú, munkával töltött napok után. Az ebédet követően a tábor eseményeinek kiértékelésével zártuk a programot, ahol mindenkinek lehetőséget biztosítottunk észrevételeinek megosztására, hogy a jövőben mi magunk is tudjuk fejlődni és az igényekhez igazodni. Számtalan pozitív visszajelzést kaptunk, ami megerősített bennünket abban, hogy a népi építkezés iránt a 21. században is élénk érdeklődés van.

 

A Népi Építészeti Nyári Tábor résztvevői: Farkas Imre, Juhász Erika, Juhász Gabriella, Pamuk Lili Judit, Varga Ákos, Znamenák Bence, Zsitva Ágnes; Kutasi Attila, Gyenes-Kovács Barnabás és Lénárt István szakmai felügyelő, munkavezető; a Szennai Skanzen képviseletében Farkas Gergely, Milisits-Németh Tímea és Tóth István, valamint a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága részéről Prikler Szilvia Beatrix, Fancsalszki Noémi, Szathmáry Dorka és Döbör-Hodászi Gréta voltak.

A Tájházigazgatóság munkatársai a hét eseményeit napi bejelentkezések formájában dokumentálták, ami a közösségi oldalainkon érhető el:
https://www.facebook.com/MTKI.Skanzen
https://www.instagram.com/tajhazigazgatosag/

 

Döbör-Hodászi Gréta, Szathmáry Dóra