A Népi Építészeti és Tájház Központ (korábban: Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága) második alkalommal szervezte meg Tájházi Muzeológiai Gyakorlatát. A gyakorlat, amelynek a Kiskőrösi Szlovák Tájház adott otthont, 2026. július 27. és 31. között került megrendezésre. Célunk, hogy a néprajz szakos egyetemi hallgatókkal és a tájházak munkatársaival megismertessük a szakszerű gyűjteménykezelést és műtárgynyilvántartást, valamint hogy növeljük a szabályszerű nyilvántartással rendelkező tájházak számát.

A program a résztvevők megfelelő munkavédelmi oktatásával, illetve a gyakorlat idejére tervezett munkafolyamatok ismertetésével vette kezdetét 2026. július 27-én. Filus Erika, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója körbevezetett bennünket a tájházban, melynek keretében bemutatta a jövőre alapításának 50. évfordulóját ünneplő tájház történetét, kiállításait, valamint az 1718-ban Kiskőrösre betelepített szlovák családok mindennapi életformáját.

Az első napot a munkavégzés alapos előkészítésének szenteltük, így a helyszínbejárást követően Prikler Szilvia Beatrix, a Népi Építészeti és Tájház Központ vezetője bemutatta, hogy miként történik a szakszerű műtárgy-nyilvántartás a tájházakban, és mi mindenre érdemes odafigyelni a munkánk során. Ezt követően Bánáti Balázs, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Osztályának munkatársa tartott előadást a műtárgyfotózás és a digitalizálás alapjairól.

A felkészítést követően kiscsoportokba szerveződve munkához is láttunk: elkezdtük a tisztaszobában, a konyhában, valamint a kamrában elhelyezett, a tájház digitális leltárkönyvében szereplő tárgyak revízióját.  Ez magában foglalja a tárgyak azonosítását, a tárgyleírások javítását, a megadott méretek ellenőrzését, valamint szükség szerint a leltári szám újbóli rögzítését a tárgyakon. Ezzel párhuzamosan kezdetét vette a már leellenőrzött tárgyak digitalizációja, elkészültek az első műtárgyfotók.

Gyakorlatunk második napján folytattuk a tájház tisztaszobájának, konyhájának és kamrájának revízióját. Annak érdekében, hogy a résztvevők minél több tárgytípussal megismerkedhessenek, forgórendszert alkalmazva minden nap más helyiségben dolgoztak egy szakmabeli kolléga mellett. Délutánra befejeztük a konyha revízióját, így megkezdődhetett a hátsó szobában lévő vitrinekbe elhelyezett tárgyak átnézése. Mindeközben folyamatosan készültek a tárgyfotók a revízión átesett műtárgyakról. A kisebb méretű tárgyakat az istállóban kialakított fotóstúdióban, míg a nagyméretű, nehezen mozgatható bútorokat eredeti helyükön fotóztuk, ami szintén egy izgalmas feladatnak bizonyult.

Táborainkban megszokott, hogy a napokat előadásokkal zárjuk. Idei gyakorlatunkon a szakmai, elméleti előadások helyett könnyedebb esti programokra került sor, amelyek nagyban hozzájárultak a helyi kultúra alaposabb megismeréséhez. Második napunk Filus János kertészmérnök borkóstolóval egybekötött előadásával ért véget, melynek keretében a modern ökológiai borászat és a paraszti szőlőtermesztés kapcsolatáról mesélt. Mindenki megtalálta a számára legkedvesebb ízt, miközben időről időre hangos nevetés töltötte be a tájház udvarát.

Harmadik napunkon az előző estéről kitartó jókedvvel láttunk ismét munkához. Végére értünk a tájház tisztaszobájában, hátsó szobájában és kamrájában lévő tárgyak revíziójának, így kezdetét vette a leltározatlan tárgyak nyilvántartásba vétele, valamint nekiláttunk az istállóban lévő utolsó tárgyak revíziójának is. A leltári szám nélküli darabok nyilvántartásba vételével szépen haladtunk, a nap végére már több mint 70 új tárgy kapott leltári számot.

Mivel Petőfi Sándor szülővárosa adott otthont a gyakorlatunknak, a napot Tóth Péter Lóránt versvándor irodalmi estjével zártuk. Petőfi Sándor és Arany János barátságáról szóló, „Toldi írójához elküldöm lelkemet!” című előadása pillanatok alatt elfeledtette velünk az egész napos munka fáradalmait, és igazi lelki feltöltődést nyújtott.

A negyedik napra teljesen befejeződött a revízió, és már csupán néhány tárgy leltározása maradt hátra. Mivel ennyire jól haladtunk, az utolsó előtti nap programjába egy kis kikapcsolódás is belefért. A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum munkatársai jóvoltából tárlatvezetéssel meglátogattuk a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának szülőházát, valamint a lenyűgöző, „7 év” című állandó kiállítást, amely Petőfi 1842–1849 közé eső rövid, 7 éves alkotói időszakát mutatja be. Ezt követően a Képzőművészeti és Néprajzi Látványtár felé vettük az irányt, amelyben Petőfi témájú kortárs képzőművészeti alkotások mellett a kiskőrösi szlovákság tárgyai is megtalálhatók. Végezetül pedig bejártuk a János Vitéz Látogatóközpont lebilincselő multimédiás kiállítását, amely 14 interaktív termen keresztül vezeti végig a látogatót a János vitéz történetén.

A gyakorlati hét utolsó előadását a Szivárvány Szlovák Táncegyüttes biztosította, melynek végén még minket is táncra perdítettek. A táncbemutatót követően Barkóczi Jánosné részletesen bemutatta a szlovák viseletek különböző elemeit, ami különösen hasznos volt, hiszen a tájház gyűjteményében számos szlovák viseleti elem is megtalálható.

A gyakorlat utolsó napján fáradtan ugyan, de annál nagyobb büszkeséggel tekintettünk vissza az elmúlt napokban véghezvitt hatalmas feladatra. Revízióztuk, illetve leltárba vettük a Kiskőrösi Szlovák Tájházban kiállított összes tárgyat, és mindezeket sikeresen digitalizáltuk is. Így négy résztvevővel, a Skanzen négy munkatársával és öt kiskőrösi kollégával az öt nap alatt 365 tárgyat revízióztunk, 121 új tárgyat vettünk nyilvántartásba, valamint 146 demonstrációs tárgy is a nyilvántartásba került, így összesen 632 tárgy fordult meg a kezünkben, amelyekről kivétel nélkül elkészültek a műtárgyfotók is.

A gyakorlat az ICOM Demhist (International Council of Museums - International Committee for Historic House Museums) és a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum által nyújtott támogatásból került megrendezésre. Szeretnénk hálás köszönetünket ezúton is kifejezni támogatóinknak és a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum munkatársainak a gyakorlat megvalósításában való közreműködésükért!

A kiskőrösi Tájházi Muzeológiai Gyakorlat résztvevői: Erdeiné Pusztai Judit, Hábel Józsefné, Monokiné Dienes Gabriella, Páncsics Nóra; a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum részéről Filus Erika, Kontra Beáta, Polereczkiné Andriska Gabriella, Rajosné Lapid Eszter, Szarka Ágnes; a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum részéről pedig Bánáti Balázs, Fancsalszki Noémi, Prikler Szilvia Beatrix és Szathmáry Dorka voltak.