Beszámoló a 2026-os szennai Népi Építészeti Nyári Táborról

A Népi Építészeti és Tájház Központ (korábbi nevén: Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága) immár hetedik alkalommal szervezte meg Népi Építészeti Nyári Táborát. A korábbi évek táborainak sikere nyomán, a 2026-os nyárra három népi építészeti tábort is hirdettünk. Az idei második alkalomra 2026. július 13–17. között került sor a Szennai Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A tábor a Teleki László Alapítványon belül működő Népi Építészeti Program támogatásával valósult meg, amelynek központi tematikáját a különféle faltapasztási technológiák képezték. A program elsősorban a gyakorlati munkavégzésre épült, amelyet minden nap egy-egy elméleti előadás egészített ki.

Beszámoló a 2026-os szennai Népi Építészeti Nyári Táborról

1. kép Lénárt István bemutatja a vályogvetést. (fotó: Szathmáry Dóra)

A nyári tábor szakmai vezetője Prikler Szilvia Beatrix, a Népi Építészeti és Tájház Központ vezetője volt, a szervezési és koordinációs feladatokat Döbör-Hodászi Gréta néprajzos muzeológus, míg a dokumentációt Szathmáry Dóra néprajzos muzeológus látta el. A gyakorlati munkák irányítását, valamint a szakmai felügyeletet Lénárt István vályog-házitanító és Polák Ildikó építész biztosította. A gördülékeny munkavégzést a Szennai Skanzen munkatársai segítették: Farkas Gergely, Milisits-Németh Tímea, Tóth István.

A tábor 2026. július 13-án, 9 résztvevővel vette kezdetét. A szálláshelyek elfoglalását követően mindenkinek lehetősége volt bemutatkozni, majd a munkavédelmi oktatás (2. kép) után a munkavégzés helyszínévél megismerkedni. Munkaterületünk a Szennai Skanzen Kisbajomi és Nagykorpádi portája volt, ahol már az első nap elkezdődött a munkaterület kialakítása és a munkavégzés előkészítése. Ezt követően Farkas Gergely, a Szennai Skanzen tagintézmény-vezetője vezette körbe a résztvevőket a múzeumban (3. kép), hogy megismerhessék a térségre jellemző népi építészeti és életmódbeli sajátosságokat. A gyakorlati munkára való felkészülés részeként Lénárt István vályog-házitanító anyagismereti előadást tartott, amely során néhány vályogtégla is elkészült, majd a napot Szabó Balázs, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum farestaurátorának, az Ácsműhely vezetőjének előadása zárta, amelyben a faanyagvédelem kérdéseit járta körül. (4. kép)

Beszámoló a 2026-os szennai Népi Építészeti Nyári Táborról

 

5. kép Alapanyag előkészítése a csömpölyeges sárfalhoz. (fotó: Szathmáry Dóra)

Kedden megkezdődött a munka a nagykorpádi és a kisbajomi istállók falain. A nap első programpontjaként Lénárt István bemutatta, hogyan készül a csömpölyegfal. A résztvevők rögtön munkához is láttak, és hamarosan új sorral bővült a Kisbajomi porta istállójának fala, amely a nap folyamán – a száradást követően – tovább épült. (6. kép) Ezzel párhuzamosan kezdetét vette a Nagykorpádi porta istállójának falán lévő régi vakolat leverése, majd a résztvevők cipőiktől megválva nekiláttak az új vakolat anyagának előkészítéséhez. A serény munka gyümölcseként már délelőtt felkerült a durvázónak nevezett réteg, délután pedig a simítóvakolat is. (7. kép) A nap végén dr. Bereczki Ibolya néprajzkutató, muzeológus, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum címzetes főigazgató-helyettese Filep Antalról tartott előadást, amelynek köszönhetően méltóképp tudtunk megemlékezni a 90 éve született néprajzkutató muzeológusról. (8. kép)

Harmadik napunkon látványos előrelépéseket értünk el a munkafolyamatokban. Folytatódott a Kisbajomi porta csömpölyegfalának kiegészítése, miközben a nagykorpádi istálló falain befejeztük a megkezdett munkálatokat, és új falszakaszok vakolásának is nekiláttak a táborozók. A nap kiemelkedő eseménye volt, amikor a Szentendrei és a Szennai Skanzen munkatársai új helyére telepítették a Somogyszobi portán álló górét, amelynek az elmúlt napokban – a táborral párhuzamosan – kicserélték az elkorhadt talpgerendáit. A kedd esti kis eső ellenére a nyári meleg ezen a napon is kitartott, így úgy gondoltuk, hogy a tábor résztvevői töretlen lelkesedésükért megérdemelnek egy kis jutalmat: a munka végét közös fagyizással ünnepeltük meg. A napot Buzás Miklós, a Szentendrei Skanzen főépítészének „Pusztuló anyagtól az öröklétig” című előadása zárta, amelynek központi témája a földfalú épületek állagmegóvása volt. (9. kép)

Beszámoló a 2026-os szennai Népi Építészeti Nyári Táborról

10. kép A résztvevők bekeverik az anyagot. (fotó: Szathmáry Dóra)

A nap elejét kissé átírta az időjárás. Adélelőtti eső miatt ugyan a tervezettnél kevesebb munkát tudtunk végezni, de a táborunk végéhez közeledve a sok munkával járó fáradtság ellenére is megmaradt a táborozók lelkesedése, akik további új feladatokba tanultak bele, számos munkafolyamatnak pedig már sikerült is a végére érni.  A tábor azonban nem csupán a munkáról szól: A kis kényszerpihenő lehetőséget adott a kötetlen és szakmai beszélgetésekre is, amelyek ugyanolyan fontos részét képezik a tábornak, mint maga a gyakorlati munka. Délutánra kisütött a nap, így újult erővel láttunk neki újabb falfelületek vakolásának. A délutáni hangulaton egyértelműen érződött, hogy a délelőtt még inkább összekovácsolta a résztvevőket, és egy kis zene mellett ma is szép eredményeket értek el. A tábor utolsó esti előadását Polák Ildikó, a Szentendrei Skanzen építésze tartotta, aki a téglafelületek állagmegóvásáról osztott meg érdekes és hasznos tudnivalókat. (11. kép)

Beszámoló a 2026-os szennai Népi Építészeti Nyári Táborról

 

12. kép Simító réteg felhordása a nagykorpádi istállóra. (fotó: Szethmáry Dóra)

Mivel a résztvevők egész héten lelkiismeretesen dolgoztak, így a program zárónapjára már csak az utolsó simítások maradtak. Munkájuknak köszönhetően a nagykorpádi és a kisbajomi istállók gyönyörűen megújultak. Farkas Gergely, a Szennai Skanzen vezetője külön is megköszönte a csapat kiemelkedően igényes munkáját. A Skanzen munkatársainak közreműködésével idén is kenyérlángost sütöttünk a két évvel ezelőtt tapasztott kemencében, amelyet a tábor zárásaként baráti hangulatban együtt fogyasztottunk el. (13. kép) Desszertként természetesen a dinnye sem maradhatott el. Ebéd után megtartottuk a szokásos táborértékelőnket, majd fáradtan, de lélekben feltöltődve mindannyian útnak indultunk.

Beszámoló a 2026-os szennai Népi Építészeti Nyári Táborról

14. kép Közösen elfogyasztott ebéd. (fotó: Szathmáry Dóra)

Köszönjük résztvevőink fáradhatatlan munkáját és töretlen jókedvét. Továbbá ismételten köszönetünket fejezzük ki mindenkinek, aki bármilyen formában hozzájárult a tábor megvalósításához: Buzás Miklós, dr. Bereczki Ibolya, Farkas Gergely, Milisits-Németh Tímea, Tóth István, Ágnes Vendégház.

A szentendrei Népi Építészeti Nyári Tábor résztvevői: Bajusz Réka Orsolya, Bárány Péter, Déri Boldizsár, Farkas Attila, Kusztor Dávid, Nagy Róbert Csaba, Schüszterl Ágnes, Szabó Balázs, Várhegyi Barbara; a Népi Építészeti és Tájház Központ részéről: Döbör-Hodászi Gréta, Polák Ildikó, Prikler Szilvia Beatrix és Szathmáry Dóra voltak.

Beszámoló a 2026-os szennai Népi Építészeti Nyári Táborról

15. kép A tábor résztvevői balról jobbra: Schüszterl Ágnes, Bajusz Réka orsolya, Farkas Attila, Várhegyi Barbara, Lénárt István, Nagy Róbert Csaba, Kusztor Dávid, Bárány Péter. (fotó: Szathmáry Dóra)

 

2. kép Polák Ildikó munkavédelmi oktatást tart. (fotó:Szathmáry Dóra)

3. kép Farkas Gergely tárlatvezetést tart. (fotó: Szathmáry Dóra)
4. kép Szabó Balázs előadása. (fotó: Szathmáry Dóra)
6. kép Új réteg felrakása a csöpölyeges sárfalra. (fotó: Szathmáry Dóra)
7. kép A durvázó és simító réteg felhordása. (fotó: Szathmáry Dóra)
8. kép dr. Bereczki Ibolya előadása Filep Antal életművéről. (fotó: Szathmáry Dóra)
9. kép Buzás Miklós előadást tart. (fotó: Szathmáry Dóra)
11. kép Polák Ildikó előadása a téglafelületek állagmegóvásáról. (fotó: Szathmáry Dóra)
13. kép A kenyérlángos előkészítése. (fotó: Szathmáry Dóra)