A Népi Építészeti és Tájház Központ (korábbi nevén: Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága) immár hetedik alkalommal szervezte meg Népi Építészeti Nyári Táborát. A korábbi évek nyári táborainak sikere nyomán, a 2026-os nyárra három népi építészeti tábort is hirdettünk. Az idei első alkalomra 2026. június 22–26. között került sor a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A tábor a Teleki László Alapítványon belül működő Népi Építészeti Program támogatásával valósult meg. A tábor központi tematikáját a zsúpfedél-készítés, a faltapasztás és a padlódöngölés képezte. A program elsősorban a gyakorlati munkavégzésre épült, amelyet minden nap egy-egy elméleti előadás egészített ki.

A nyári tábor szakmai vezetője Prikler Szilvia Beatrix, a Népi Építészeti és Tájház Központ vezetője volt, a szervezési és koordinációs feladatokat Döbör-Hodászi Gréta néprajzos muzeológus látta el, a gyakorlati munkák irányítását, valamint a szakmai felügyeletet Lénárt István vályog-házitanító és Farkas-Mezei Zsófia építész biztosította. A gördülékeny munkavégzést a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai segítették: Buzás Miklós, Érfalvy Zsolt, Fancsalszki Noémi, Kövér Bence, Kutasi Attila, Ládi Zoltán, Magyari Attila, Polák Ildikó, Szabó Balázs, Szathmáry Dóra és Szigethy Miklós.

A tábor 2026. június 22-én, 11 résztvevővel vette kezdetét. A szálláshelyek elfoglalását követően mindenkinek lehetősége volt bemutatkozni, majd a munkavédelmi oktatás után a munkavégzés helyszínévél megismerkedni. Munkaterületünk a Szentendrei Skanzen Nyugat-Dunántúl tájegységének Vöcköndi portája volt, ahol már az első nap elkezdődött a munkaterület kialakítása és a munkavégzés előkészítése. A táborozók feltörték és belocsolták a vöcköndi lakóház kamrájának döngölt földpadlóját (1. kép), elkezdték leverni az istálló korábbi tapasztását (2. kép), valamint beáztatták a disznóól újrafedéséhez szükséges zsúpkévéket. (3. kép) A gyakorlati munka végeztével meghallgathatták Lénárt István anyagismereti előadását, mely során ismertette a vályog és más természetes építőanyagok alapvető tulajdonságait (4. kép). A napot Buzás Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főépítészének előadása A népi építészet továbbélése a 21. században című előadásával zártuk. (5. kép)

Kedden egy hangulatos és rendkívül informatív tájegységi sétával indítottuk a napot (6. kép), amelyet Pákay Viktória, a Nyugat-Dunántúl tájegység felelős muzeológusa tartott. Miután megismerkedtünk a Nyugat-Dunántúl népi építészetével és az ott élők egykori életmódjával, a gyakorlati munka előkészítéseként Lénárt István bemutatót tartott a kévekettőzésről, (7. kép), majd kisebb csoportokban mindenki munkához látott. A táborozók maguk készítettek szalmából kötelet (8. kép), amellyel összekötötték a fésült szalmát, majd megkettőzték a kévéket. (9. kép) Emellett folytatódtak a lakóház kamrájának, előző napon feltört padlóján megkezdett munkálatok, valamint végleg lekerült a korábbi tapasztás az istálló javítandó falaszakaszairól. (10. kép) Az alapanyag előkészítését követően Lénárt István szakmai felügyelete alatt kezdetét vette az istálló paticsfalaira az ún. dúrvázó réteg felhordása. (11. kép) A nap zárásaként Erdélyi Erika, a Teleki László Alapítvány szakmai vezetője tartottelőadást, amelyben az Alapítvány épített örökség megőrzését szolgáló munkájába nyerhettünk betekintést. (12. kép)

Harmadik napunkon látványos előrelépéseket értünk el a munkafolyamatokban. A vöcköndi porta istállójának falát belülről is betapasztották a résztvevők, illetve kívülről rákerült egy második réteg is. Az egyik fal vesszőit cserélni kellett, így a délelőtt a paticsfal vesszőszerkezetének újrafonásával telt (13. kép), amire délután fel is kerülhetett a tapasztás. Ezzel párhuzamosan a disznóólhoz hordtuk az előző napon megkettőzött kévéket (14. kép), amelyekkel kezdetét vehette az épület újrafedése. (15. kép) Folytatódtak a kamra padlóján végzett munkálatok is: új anyagot hordtunk be a döngölés előkészítéséhez. Eredményes napunkat Kövér Miklós Szalmaház az Őrség kapujában című előadása zárta, amelyben saját, önhordó szalmaházának építéstörténetét mutatta be. (16. kép)

Táborunk végéhez közeledve a meleg és a sok munkával járó fáradtság ellenére is megmaradt a táborozók lelkesedése, akik további új feladatokba tanultak bele, néhány munkafolyamatnak pedig már sikerült is a végére érni. A vöcköndi porta istállójának újratapasztott falainak külső felületeire felkerült a simító réteg. (17. kép) A belső falak egyikét betapasztották, a másikat pedig szintén ellátták a simító réteggel. A lakóház kamrájában kezdetét vette az előző napokban előkészített földpadló döngölése. (18. kép) A disznóól tetejének másik oldalára is felkötözték az alsó sor kévéit, valamint megtanulták a felsőbb sorok kötözési technikáját is. (19. kép) Táborunk utolsó szakmai előadását Bihari Ádámnak, a NaturArch csoport okleveles építészének köszönhettük, aki Természetes építőanyagok a 21. század építőiparában címmel tartott előadást a természetes anyagokon alapuló, regionális és lokális építészetről, valamint jövőbe mutató építészeti megoldásokkal is megismertette a résztvevőket. (20. kép)

A tábor zárónapján elvégeztük az utolsó simításokat a vöcköndi porta istállójának falain és a kamra padlóján. A disznóól tetejével a nagy meleg miatt lassabban lehetett haladni, így a tábor végére sajnos azt nem sikerült teljesen újrafedni (21. kép), de az épület természetesen nem marad tető nélkül: táborunkhoz csatlakoztak a Skanzen munkatársai, akik elvállalták, hogy felkötik a még hiányzó kévéket, így igazi csapatmunka eredményeként ezen beszámoló elkészítésekor a disznóól már ismét teljes fényében pompázik.

Az egész hetes munkát egy családias hangulatú ebéddel zártuk (22. kép), majd közösen értékeltük az elmúlt hetet. Felemelő volt hallgatni az összekovácsolódott résztvevők visszajelzéseit, amelyekkel mi is teljes mértékben egyetértünk: „Egy csoda volt az egész, úgy, ahogy volt.”  (23. kép)

A tábor öt napja alatt kívül-beül újratapasztottuk a vöcköndi porta istállójának két falát (24-27. kép), újradöngöltük a lakóház földpadlóját (28. kép), és félig befedtük a disznóólat. (29-30. kép)

Köszönjük résztvevőink fáradhatatlan munkáját és a töretlen jókedvet. Továbbá ismételten köszönetünket fejezzük ki mindenkinek, aki bármilyen formában hozzájárult a tábor megvalósításához: Érfalvy Zsolt, Kövér Bence, Ládi Zoltán, Lénárt István, Magyari Attila és Szigethy Miklós.

A szentendrei Népi Építészeti Nyári Tábor résztvevői: Bakk Istvánné Oláh Zsuzsanna, Drimmer Julianna, Farkas Attila, Farkas Lilla, Forgó Támi, Kiss Gyöngyi, Kusztor Dávid, Macher Petra, Madarász Réka, Nemeskéri Klára, Rendek Anikó; a Népi Építészeti és Tájház Központ részéről: Buzás Miklós, Döbör-Hodászi Gréta, Fancsalszki Noémi, Farkas-Mezei Zsófia, Polák Ildikó, Prikler Szilvia Beatrix és Szathmáry Dóra voltak.