A Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Teleki László Alapítvány 2025. október 30-án 10 órakor a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban ünnepélyes keretek között írták alá együttműködési megállapodásukat, melynek célja, hogy megőrizzék a magyarországi magyar és nemzetiségi, illetve a határon túli magyar vonatkozású népi építészeti örökséget, így szakmai munkájuk, programjaik, rendezvényeik és workshopjaik, szükség esetén szaktanácsadásaik során kívánnak egymással együttműködni.  További célkitűzésük, hogyszakmailag hiteles és élhető formában újuljanak meg a népi építészeti értékek, ezért fontos népszerűsíteni a hagyományos anyaghasználatot, technikát és az ehhez kapcsolódó mesterségek tovább élését, Dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója és Dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke köszöntötték a megjelenteket, majd ezt követően Csörögi Gáborral, a Teleki László Alapítvány gazdasági vezetőjével kiegészülve aláírták az együttműködést.

1.kép Dr. Cseri Miklós, Dr. Diószegi László és Csörögi Gábor aláírják az együttműködést (fotó:Döbör-Hodászi Gréta)

Az aláírás után 11 órától népi építészeti workshopokra került sor, amelyek mindenki számára nyitottak és ingyenesen látogathatók voltak. A műhelymunkák helyszínéül a Skanzen Észak-magyarországi falu (I.) tájegységének Perkupai lakóháza adott otthont, ahol három különböző állomáson ismerkedhettek a résztvevők változatos népi építészeti technológiákkal.

Tudták, hogy hímezni nemcsak fehér vászonra, hanem falra is lehet? Természetesen nem cérnával, hanem vakolattal, szaknyelven vakolatornamentikával. Bár az épülethímzés technikája viszonylag könnyen elsajátítható, gyakorlati alkalmazását komoly elméleti ismeretek elsajátításának kell megelőznie. Ebbe engedett betekintést első helyszínünkön Varga Rita környezettudatos építész, szakmérnök, aki a vakolathímzés rejtelmei mellett nem csupán magával a technológiával, de anyagismerettel, az eszközkészlettel és a munkafolyamatok menetével és sorrendjével is megismertette az érdeklődőket. A nap folyamán két, papírra felrajzolt sablon segítségével felvitték a mintát a vályoggal betapasztott keretre, melyet aztán speciális eszközök segítségével megmintáztak. 

2. kép A vakolathím mintájának kialakítása (fotó:Döbör-Hodászi Gréta)

3. kép: Varga Rita elvégzi az utolsó simításokat (fotó:Döbör-Hodászi Gréta)

Bihari Ádám okleveles építész, Tóth István „Gömbölő”, Tóth Ádám, Páli András és Lénárt István vályog-házitanító vezetésével kévekettőzésről és zsuppolásról tanulhatott, aki ellátogatott a műhelymunkákra. A gyakorlati oktatás megkezdése előtti elméleti ismertető során fény derült arra, hogy mekkora munka és milyen infrastruktúra szükséges a rozs előkészítéséhez; hogyan kell lekaszálni, csépelni, fésülni. Végigkísérhettük, hogyan lesz a rozsszalmából előszőr kötél, majd annak felhasználásával a kévék kettőzésével tetőfedésre alkalmas alapanyag. A munka megkönnyítésének érdekében elleshettünk jó pár tippet és trükköt, aminek köszönhetően a lelkes résztvevők gyorsan ráéreztek a technikára. A megkettőzött kévéket összerakták, melyek aztán fel is használtakhiszen a workshoppal párhuzamosan tetőfelújítási munkákra is sort kerítettek a szakemberek, így a perkupai ház héjazatának egyik éle megújulhatott. 

 

4. kép: Bihari Ádám segíti a szalmakötél készítést (fotó:Döbör-Hodászi Gréta)

5. kép: Kévekettőzés (fotó:Döbör-Hodászi Gréta)

6. kép: A tető élének javítása (fotó:Döbör-Hodászi Gréta)

7. kép: A javított tető (fotó:Döbör-Hodászi Gréta)

A vályog, régi korok újrafelfedezett építőanyaga, tulajdonképpen szalmával vagy pelyvával kevert sár, amelyből készülhet tégla vagy vakolat is. Harmadik helyszínünket ezek megismerésének szenteltük, ahol Lénárt István vályog-házitanítótól leshettük el a vályogtéglavetés csínját-bínját, kipróbálhattuk a faltapasztást vályoggal, és emellett hasznos elméleti tudással is gazdagodtunk, melyet akár jövőbeni, akár otthoni projektjeink során is alkalmazhatunk.

 8. kép: Lénárt István anyagismereti előadás közben (foó:Döbör-Hodászi Gréta)

Az egésznapos workshopokat nagy érdeklődés övezte. Köszönjük minden résztvevőnek az aktív jelenlétet és az érdeklődő figyelmet! Külön köszönettel tartozunk a Teleki László Alapítványnak, a workshopok levezénylőinek: Varga Ritának, Bihari Ádámnak, Lénárt Istvánnak, Tóth István „Gömbölő”-nek, Tóth Ádámnak, Páli Andrásnak és az Óbudai Egyetem oktatóiknak és hallgatóinak.

 

 9. kép: Kettőzők és kévék (fotó:Döbör-Hodászi Gréta)

 

Döbör-Hodászi Gréta