Forog a malom kereke

Beszámoló a 2023-as Hagyományaink vendégségben című rendezvényről

Prikler Szilvia Beatrix 

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum önálló egységeként működő Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága, valamint a Magyarországi Tájházak Szövetsége és a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség közösen szervezte meg 2023. szeptember 16-án a Hagyományaink vendégségben című rendezvényt immár hetedik alkalommal.[1] A rendezvény fő célja, hogy találkozási lehetőséget biztosítson a tájházi közösségeknek, ezen túl egymás és a látogatók számára is bemutatkozzanak, bemutassák intézményüket, csapatukat, erősségeiket, hagyományaikat. Emellett saját identitásuk erősítése is fontos része a rendezvénynek, mivel a meghívás, az alapításuk jubileumát ünneplő intézmények számára az emléklapok átadása, az országos rendezvényen való részvétel, ezáltal a megmérettetés presztízsértékkel bír, az itt szerzett élmények pedig sokáig hatóan tudják összekovácsolni a közösséget.

Az idei programunk témája a malom körül forgott, igazodva a Skanzen tematikus évéhez. A jubiláló tájházak mellett azokat az intézményeket hívtuk meg kiemelt közreműködőként, ahová malom is tartozik, vagy malom is található a településen. Felkértük őket, hogy olyan programelemekkel készüljenek a tájegység portáin való bemutatkozásra, ami a fent említett, malommal kapcsolatos témához illik. A nemzetiségi tájházak esetében az adott nemzetiségre jellemző vonások kihangsúlyozását, megjelenítését kértük aktív tevékenységeken keresztül. A felkérés során a tájházak vezetőinek ajánlásait is szívesen vettük, hogy mi az a programelem, amin keresztül be tudnak mutatkozni. A közösségek a Skanzen Észak-magyarországi falu és a Felföldi mezőváros tájegységek portáin kaptak helyet, melyhez egy teljes napos színpadi program is kapcsolódott, ahol szintén az aratás, a malom, a molnárság és az ehhez kapcsolódó folklórelemek, mint a mese, az ének és a tánc kapcsolódtak. Természetesen idén sem maradhatott el a jubiláló tájházak számára készített emléklapok átadása és a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség résztvevő csoportjainak köszöntése sem. A rendezvényen összesen 13 tájházas közösség és 6 Muharay csoport vett részt.

Az Észak-magyarországi falu tájegység Noszvaji pinceházában a Szügyi Nemzetiségi Önkormányzat képviselte a Falumúzeumukat, akik aratásról és a termény feldolgozásáról szóló bemutatóval készültek Az aratás életet ad címmel. Mellettük, a Szomolyai pinceház előterében a kehidakustányi Tájház és Mariska udvar mutatkozott be. Színjátszó csoportjuk, a Kehidakustányi Pajtások színi előadást tartottak a színpadon és a portán egyaránt, illetve lehetett náluk diós laskát kóstolni, játékudvarukban pedig ki lehetett próbálni a csuhézást, agyagozást és a gyöngyfűzést is a tájházbemutató kiállításuk megtekintése mellett.

 1. kép: A Kehidakustányi Tájház és Hagyományőrző Mariska Udvar

A Novaji lakóház udvarát a Hévízgyörki Aranyalma Hagyományőrző Együttes foglalta el, akik musttal, molinós fotózkodási lehetőséggel és népi ügyességi játékokkal készültek a látogatók számára. Az igazán bátrak kipróbálhatták zenei tehetségüket is a citerázás, a népdaltanítás és a közös éneklés programokon is.

A Nemesradnóti lakóház udvarán a gyöngyössolymosi Pincés malom és Molnárház kapott helyet, akik a tudományos igényű Malomtörténet a középkortól napjainkig című előadások mellett a népdalkinccsel kapcsolódtak a malmos témához, ugyanis ilyen jellegű palóc népdalokkal, anekdotákkal, egyéb hagyományokkal és még hímzéssel is készültek.

A Perkupai lakóház udvarán mutatta be a Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes rendkívül sokszínű programját. Mire a búzából kenyér lesz címmel készültek játékos foglalkozással, illetve Aratóverbunk és aratótánc címszó alatt lehetett náluk veresegyházi táncokat tanulni. A boszorkányosabb témákban is otthon voltak, hiszen a szitálás mellett a rostaforgatás rejtelmeibe is betekintést kaphattunk. Énekléssel egybekötve lehetett kipróbálni a cséplés, a keresztrakás és a kévekötés folyamatát, illetve elsajátítani a kenyérdagasztás fortélyait. Emellett volt Mesesarkuk, rajz- és kreatív sarkuk, szerszámbemutató kvízük, fotókiállításuk, illetve kézműves sarkuk, ahol aratókoszorút és szalmagyűrűt lehetett készíteni.

Az Erdőhorváti lakóház portáján a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör képviselte a Molnárházat, akik szintén kiemelkedően változatos programot hoztak. Az Ókörös Trió portazenéje mellett lehetett kipróbálni a malomtotót, a malomparádé játékudvart, a malomszimultánt és a gabonasiklót, a 3D-s malmot, a Csabai Gabonamúzeumot és a Molnárház megmentésének történetét. Emellett könyvbemutatót és Robotika a könyvtárban? címmel eszmecserét indítottak a békéscsabai könyvtár munkatársai. Persze a csabai kolbász kóstolása sem maradhatott el.

A Boldogi Hagyományőrző Együttes a Filkeházi lakóház udvarán rendezkedett be, mutatta be a boldogi aratóünnepet és aratási szokásokat, így a szerszámok és eszközök feldíszítését, illetve a gazda köszöntését. Emellett a herőkét is meg lehetett kóstolni náluk.

Az Erdőhorváti módszertani ház udvarán az Orfűi Malmok kaptak helyet, akik A part alatt – Mese a búzaszemről és a lisztről című múzeumpedagógiai foglalkozásukat, illetve papírmerítő foglalkozásukat is elhozták.

Az Epöl Tájház pedig a Cselédlakások udvarán kapott helyet, ahol kézműves foglalkozással, nemezeléssel, a kézimalmos darálás kipróbálásával és az Epöli gabona című kamarakiállítás is készültek a látogatók számára.

A Felföldi mezőváros tájegység Tállyai lakóháza mellett a veszprémi Bakonyi Ház képviselői mutatták be a tájház makettjét, és rendezték azt be a kenyérsütés miniatűr eszközeivel. Emellett lehetett náluk kézimalommal őrölni és ezt a lisztet szitálni. A Veszprémben nemrég felújított Fenyves Malom is bemutatkozott náluk, akik szintén különböző foglalkozásokkal készültek.

A Tállyai lakóházzal szembeni területen pedig a szombathelyi Savaria Múzeum alá tartozó Vasi Skanzen készült GyümölyÉSZ játékokkal, gyümölcsamőbával, pince puzzle-val, és az agyagba öntött tárgyak foglalkozásukkal.

A Tokaji lakóház udvarán a Gyömrői Tájház és a hozzájuk szorosan kapcsolódó Búzavirág Táncegyüttes, valamint a Tükes Zenekar rendezkedett be. Kézműves foglalkozással, játszóházzal és kiállítással is készültek, valamint több előadást is tartottak Rákóczitól a kőtojásig – Gyömrő története és Kossuth hagyomány Gyömrőn és vonzáskörzetében címmel. Az udvaron a Gyömrői Ásványvizet próbálhatták ki náluk a hűsítőre vágyók.

 2. kép: A Gyömrői Tájház csalogatja a látogatókat

Mellettük, a Hejcei lakóház udvarán az Ócsai Tájház csapata volt jelen. Ők egy speciális, ma már alig ismert gabonafajta, az alakor köré húzták fel programjukat, melynek során egy szakértő tarott előadást, majd beszélgetést erről a fajtáról, illetve ki lehetett próbálni ennek őrlését, szitálását és sütését is, az így készült lepényt pedig meg is lehetett kóstolni. Másik izgalmas programelemük az élőszavas mesemondás volt, melyet saját portájukon és a színpadon is hallgattunk. Ehhez kapcsolódott Varázsmagok című népmese foglalkozásuk is.

Az Erdőbényei lakóház udvarán az öcsödi Pantó Antal Hagyományőrző Egyesület képviseletében a Körös Tájház közössége jelent meg, akik kortárs népművészeti kiállítással, csigacsinálással, öcsödi sütemények kóstoltatásával, illetve a kosárfonás technikáját alkalmazó papírfonással készültek. A szellemi táplálékra vágyók pedig malomtörténeti kiállításukat és előadásaikat, illetve a helyi malom papírmakettjét is megtekinthették.

A Mádi dézsmaház udvarán a Kartali Hagyományőrző Néptánccsoport kapott létszámához méltóan nagy helyet. Tagjaik táncokat és dalokat tanítottak, el lehetett náluk sajátítani a kartali hajviselet fogásait, de még bodakot is lehetett kóstolni. Kézműves foglalkozásokat is hoztak szép számmal, mint az esőcsigát szalmából, fülbevalókészítést, a különböző szalma- és vesszőfonási technikák tanítását, melyeknek köszönhetően lehetett kosárkalapot, fali díszt, szappantartót, csuhébabát és csuhérózsát is készíteni, valamint előre kiégetett kerámiákat is lehetett náluk festeni.

A Buzsáki Népművészeti Tájház a Mádi kereskedőház portáján Buzsák élő hagyományainak interaktív bemutatásával készült, melynek keretében a méltán híres buzsáki hímzéssel, a fafaragással és egyéb folklórelemekkel is megismerkedhettek az érdeklődők.

A Gyöngyösi polgárház udvarán a szanyi Bokréta Néptánc Egyesület készült a látogatóknak a szanyi gőzmalom történetét képekben bemutató kiállítással, népdalsarokkal, ének- és táncbemutatóval. Náluk sem maradhattak el a kézműves foglalkozások, hiszen csuhébabát, kukorica terménydíszeket, de akár még cséplő botokat is lehetett velük készíteni. A népi gyermekjátékok mellett a kézimalmot is kipróbálhattuk, kukoricaporószát is kóstolhattunk náluk, a jó hangulatról pedig Greznár Zoltán és zenekara gondoskodott.

 

3. kép: Kukoricadarálás a szanyi Bokréta Néptánc Egyesületnél

A Gyöngyösi iparosház belső udvarán a budapesti Horvát Hagyományőrző Egyesület készült tánctanítással, etno-mozival, fotókiállítással, viseletbemutatóval és a viseletek felpróbálásával, melyekben akár fotózkodhattak is a látogatók. Lehetett náluk horvát nemzeti ételeket és süteményeket is kóstolni, kézműveskedés terén pedig a szokásokra és a viseletre fókuszáltak: dukat-nyaklánc, busó maszk készítéssel, dalmát legyező hajtogatással és flitterezéssel lehetett náluk megismerkedni. A Mádi kapásházban pedig a Köröstarcsai Tájház/Kapásház tartott nagy szalmás játszóházat, valamint a Körösvölgyi pengetősök nevű zenekaruk citeramuzsikája adott állandó élénk ritmus portájuknak.

A szakmai program sem maradhatott el a rendezvényen. Idén a malom tematikához kapcsolódva a Hejcei lakóház pincéjében szerveztünk egy előadásokkal tarkított szakmai programot, illetve fórumot, ahol azok az intézmények mutatták be eddigi munkájukat, melyek szorosan kapcsolódnak egy malomépülethez is. Az előadások és a beszélgetések fórumot teremtettek arra is, hogy az ország különböző pontjain található, de hasonló feladatokkal és nehézségekkel küzdő intézmények a lehetőségekről, megoldási javaslataikról, próbálkozásaikról, tevékenységeikről, és persze sikereiktől is eszmecserét folytathassanak.

Végezetül a korábbi évekhez hasonlóan a közösségek elismerése, munkájuk méltatása is helyet kapott rendezvényünkön, hiszen idén is átadtuk a kerek évfordulójukat ünneplő tájházak számára emléklapunkat, melyet ünnepélyesen, színpadi keretek között tettünk meg. A jubiláló tájházak mellett emléklapot kaptak a rendezvényen résztvevő, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetséghez tartozó csoportok is. A közösségi összetartás szimbólumaként pedig a csapatok képviselőivel közösen egy almafát ültettünk az Erdőhorváti lakóház udvarán, hogy az itt megjelenő és később visszatérő vendégeink még szorosabban kapcsolódhassanak egymáshoz és a rendezvényhez is.

4. kép: Közös almafaültetés a jubiláló tájházakkal