Hajdúdorogi Tájház

A Hajdúdorogi Tájház a XIX. század végi népi építészetet reprezentálja: nádfedeles, vertfalú lakóépület. Alaprajzi elrendezése alapján háromosztatú. A tájház állandó kiállítása a XIX. század végi, XX.  század eleji paraszti életformát hivatott bemutatni autentikusan berendezett belső terével.

Az utca felől palánkkerítés határolja a telket. A lakóház ablak nélküli oldalával határos az utcafronttal. A kisajtón belépve a téglából kirakott járda a bejárati ajtóig vezet. A ház homlokzatát jellegzetes oszlop-imitáció díszíti. Nem rendelkezik tornáccal, helyette esővédő óvja a ház ajtaját. A háziállatoktól veréce választja el a belső teret. Már az ajtón megjelenik a mély vallásosság egy lemez Krisztus-kép formájában.

Ahogy belépünk a házba, a város egyetlen fennmaradt szabadkéményes konyhájában, pitvarában találjuk magunkat. A szabadkémény előtt a pitvar gazdagon díszített cserépedényekkel, fali tányérokkal, kancsókkal, köcsögökkel. A kemence szájánál láthatók a nélkülözhetetlen szakajtó kosarak, a kenyérsütőlapát, piszkafa és szivanó.

Az első szoba a tisztaszoba szerepét töltötte be, ide került a stafírungba kapott új bútor. A szoba berendezésekor az ágyat a fal mellé helyezték. A székeket a bevetett és mintás ágytakaróval letakart ágy szomszédságába állították. Az ágy mellett a bölcső áll. A két ablak közé került a komód, amelyen kegytárgyak kaptak helyet. A tisztaszoba központi helyén áll a támlás székekkel körülvett asztal, mögötte a kanapé. A szoba falára szentképeket, keresztet és órát akasztottak. A helyiség másik fontos sarka a kemence volt. Padkáján rongyszőnyeg, a sutban birkabőr és falvédő: a gyerekek ugyanis itt aludtak. Az ajtó mellett található a fogas és a szekrény.

XIX. század végi jellegzetesség, hogy a kamra szerepét a hátsó szoba vette át. Itt is helyet kapott egy ágy, egy asztal, a székek és a stelázsi, ahol főző-sütő edényeket, befőtteket, szenteltvizet tartottak. A megterített asztal a vendégeket fogadta.

A lakóház mellett egy melléképület is található, amely korábban disznóólként és fáskamraként funkcionált. A belső telket és a gazdasági udvart egy sövénykerítés választotta el, mely ma is látható.

Jelentősége a hajdúsági tájházak között elsősorban a kifejezetten görögkatolikus jellegéből adódik, hiszen a tisztaszobában helyet kap a máriapócsi kegykép másolata, de a búcsús tárgyak, vagy az ajtón lévő szentkép is ezt erősítik. Építészeti különlegessége elsősorban a szabadkéményben rejlik, valamint az ajtót átölelő esővédő, valamint annak oszlop-imitációja is növeli értékét.

A tájház épülete és füves udvara népi hagyományokat éltető közösségi rendezvényeknek is helyt ad. A programok alkalmával hagyományos helyi ételeket kínálunk a látogatóknak. A tanuló ifjúság számára rendszeresen valósulnak meg helyismereti és néprajzi órák, illetve tárlatvezetések az érdeklődők, a településre érkezők számára.