Helytörténeti Gyűjtemény

Tájházkereső

tájházak a Magyar Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékén tájházak a Magyar Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékén
közérdekű muzeális kiállítóhely közérdekű muzeális kiállítóhely
közérdekű muzeális gyűjtemény közérdekű muzeális gyűjtemény
működési engedéllyel nem rendelkező tájházak működési engedéllyel nem rendelkező tájházak
műemléki védettségű épületben működő tájház műemléki védettségű épületben működő tájház
tájházak helyi védelem alatt tájházak helyi védelem alatt
egyéb muzeális gyűjtemény egyéb muzeális gyűjtemény
Betűméret:

Helytörténeti Gyűjtemény

Cím:
Magyarország
2315 Szigethalom
Fiumei út 48.
Pest megye

Kapcsolattartó neve: Nagy Tamás

Telefon: +36 706583286

E-mail: hgyujtemeny@gmail.com

Web:
https://vszk.eu/helytorteneti-gyujtemeny

Facebook:
https://www.facebook.com/szigethalmihelytortenetigyujtemeny

működési engedéllyel nem rendelkező tájházakműködési engedéllyel nem rendelkező tájházak

Szigethalmi Helytörténeti Gyűjtemény

A Vágola Ház Története

A Vágola Család az 1800-as évek közepétől követhetően a Fehér megyei Gyúró községből származik. „Kisházas gazdaként” földműveléssel, szőlő és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, Saját szőlőterülettel és a hozzá tartozó pinceházzal rendelkeztek. Vágola Sándor /1855-1938/ a ház építője csizmadia mester volt Gyúrón. Felesége Kiss Zsuzsánna /1863-1948/ Csákvár községben született, házasságukból öt gyermek született, Imre gazdálkodó, Zsuzsánna szülésznő, Mária kereskedő, Károly kazánházi gépész, Ferenc a kádár mesterséget tanulta ki.

Az 1900-as évek elején a filoxéra járvány következtében tönkrement szőlőt Gyúrón eladták – és új helyet keresvén – a Csepel szigeti Szilágyi telepen /Mai Szigethalmon/ vásároltak földterületet. Egy meglévő telekvásárlási szerződés szerint 1913-as keltezéssel a telek már Vágola Károly és Koncz Anna nevén szerepel.

Ez a ház 1916 és 1921 közötti években épült. Zsaludeszkák közé vályogot döngöltek. A ház egy része alá először pince készült. Az épület egy szobából, konyhából és félig nyitott tornácból állt, előkert nélkül közvetlenül az utca vonalában építve. A kerítés egyszerű léckerítéssel és kapuval készült. Ezzel egy időben indult a szőlőtelepítés és fokozatosan a gyümölcsfák ültetése. Ekkor ássák a ma is működő kutat.

A II. világháború a falut sem kímélte, a repülőtér és a repülőgépgyár /későbbi Csepel Autógyár/ közelsége miatt 1944 nyarán több alkalommal bombatámadások és légi harcok zajlottak a falu közelében. 1945-ben Vágola Sándor fia Vágola Károly /1888-1975/ folytatja a gazdálkodást. Nyugdíjba megy és végleg letelepül az akkori Horthyligetre. Kisebb átépítést végeznek a házon, a veranda beépítésével és a kamra kialakításával. Önellátásra rendezkedtek be, háziállatok, kecske és disznóhizlalással foglalkoznak. 1952-es év végén villanyvilágítást kap a falu.

A házban ma meglévő és bemutatható bútorokat és személyes tárgyakat több generáció használta. A mai értelemben vett gyűjtés még nem volt szokásban, eszközeik a mindennapi munkát szolgálták. A kényelmi szempontokkal nemigen törődtek. Szerszámaik a hagyományos kerti eszközök, ásó, kapa, gereblye, csákány, és amit még házilagosan készítettek, alakítottak át, illetve használtak.

Apja halála után leánya Jägerné Vágola Emma /1912-2000/ a következő Vágola aki, még 30 éven át műveli a területet. Az évet megosztva a nyarat Szigethalmon, a telet Budapesten töltötte. Az 1970-es években a település rendezésével új utca nyitásával lehetővé válik a terület felosztása, és értékesítése. Ennek következménye a mai 240 négyszögöl teleknagyság a meglévő épületekkel. Ismét felújítás kezdődik, az utcai ablakok, a hajópadló fektetése és a zöld tányéros cserépkályha ezekben az években épült.

Vágola Emma személyes érdeklődésének és gyűjtőmunkájának köszönhető a házban található régi bútorok, tárgyak, használati eszközök és edények megőrzése. Halála után a család még 5 éven át folytatta munkáját, őrizte gyűjteményét. A családi közös akaratának megfelelően a 2006-os évben Szigethalom város kezelésébe ajánlották a családi házat, a gyűjtemény nagy részével együtt, így fektetik le a mai Helytörténeti Gyűjtemény alapjait.