Hogyan lesz a zsúpszalmából tetőfedés?
A 2019-es oszkói Népi Építészeti Nyári Egyetem
Kmellár Viktória
A Népi Építészeti Nyári Egyetem 2019. július 14-én vette kezdetét. A résztvevők vasárnap érkeztek a helyszínre, ahol a hét kezdéseként Kovács István, a Hegypásztor Kör elnöke bemutatta az oszkói Szőlőhegy építészeti jellemzőit, működtetését, etnobotanikai sajátosságait, valamint részletesen kitért a Gombás-pince történetére.
A terület feltérképezése után a résztvevők egymással is megismerkedtek a közösen elfogyasztott vacsora alkalmával. Hétfőn reggel pedig elkezdődtek a tényleges munkálatok. A Gombás-pince elhasználódott tetőfedésének bontása előtt az építőanyag elkészítésének rejtelmeiben mélyedhettek el a résztvevők. A gyakorlat megkezdése előtt – mely az alapanyag csépléséből, fésüléséből és a kévék kettőzéséből állt – Bihari Ádám bemutatta a zsúpfedési technikákat, valamint magával a rozsszalmával, annak tulajdonságaival is megismertette a résztvevőket. A kévekettőzés folyamatába Szecsődi András, a Népművészet Ifjú Mestere avatta be a résztvevőket. A délután folyamán megkezdődött az elhasználódott zsúp elbontása, amihez a csapat egyik fele csatlakozott, amíg a többiek a tetőre készülő építőanyag előállítását folytatták. A napot dr. Bereczki Ibolya előadása zárta, aki Sabján Tibor munkásságát, a népi építészetért tett erőfeszítéseit mutatta be.
Kedden továbbra is két csoportban folyt a munka, az egyik csoport a cséplést, a fésülést és a kévekettőzést folytatta, míg a másik a bontásban vett továbbra is részt. Az elhasználódott zsúphéjazat elbontása után a tető léceinek javítása történt meg. Este, a munkák befejeztével Buzás Miklós, a Skanzen főépítésze prezentációjában ismertette a sárépítészetet és a tetőfedéssel kapcsolatos általános tudnivalókat, valamint Sabján Tibor ilyen irányú kutatásairól beszélt a résztvevőknek.
Szerdától megkezdődhetett a már elkészült kettőzött kévék tetőre kötése, valamint a csoport néhány tagja Szecsődi Andrásnak segített a Győrvár és Hegyhátszentpéter határában lévő földeken betakarítani a rozsszalmát. Ezáltal a résztvevők nem csak a már elkészült építőanyag tetőre kötésének folyamatait ismerhették meg, hanem az elvetett rozs aratásán és a betakarításán át az egész folyamatot is átláthatták. Az esti elméleti előadást szintén Buzás Miklós tartotta, ahol a résztvevők Sabján Tibor munkásságán keresztül megismerkedhettek a tüzelőberendezések történetével a nyitott tűzhelytől a mászókéményes konyháig.
A munkálatokban valamennyien felváltva vettünk részt, így mindenki kipróbálhatta és megtanulhatta a zsúpfedési munkálatokhoz tartozó különböző munkafázisokat: a tetőre kötés előtt a zsúp öntözését, hogy a kötél kialakítása könnyebb legyen, az alsó szoknyás sorok-, majd az azt követő fejes sorok kötését, illetve a kévék tetőre dobását. A tetőre kötés technikáját Bihari Ádám mellett Tóth István – mindenki Gömbölője –, a Hegypásztor Kör munkatársa tanította meg számunkra.
A tábor során a népi építészetből elsajátított technikák továbbéléséről és napjainkban való hasznosításáról nemcsak a napok folyamán, a beszélgetések alkalmával hallhattak a résztvevők, hanem az esti előadás során Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke is beszélt erről a témáról.
Pénteken délelőtt a tetőfedési munkálatok mellett a résztvevők megismerkedhettek a boronafalú épületek hagyományos sártapasztásával. A workshopot Gáspár János, rakott sárfal építő mester vezette. Ezt követően a Gombás-pincénél a lépcsőzetes élek kialakítása megkezdődött, illetve a tetőre kötés is folytatódott.
A hét zárásaként Kovács István, a Hegypásztor Kör elnöke tartott előadást az Artistic projektről, amelynek központi témája a szellemi kulturális örökség alapú helyi gazdaságfejlesztés. A projekt jelen szakaszában a népi építészeti örökség hasznosítása áll a középpontban, amely szemlélet jól illeszkedett a Nyári Egyetem célkitűzéseihez is. Az előadás után a héten végzett munkálatok tapasztalatait beszéltük meg a résztvevőkkel.
A program során a bemutatott munkafolyamatok által a résztvevők megismerkedhettek a kévés zsúpkötés rejtelmeivel. A learatott, kicsépelt rozsból előállított mezőgazdasági hulladékból, a szalmából a fésülés és a kévekettőzés által tetőfedésre alkalmas építőanyag jött létre a résztvevők kezei között. A képzésen a későbbiekben is hasznosítható tudás birtokosai lettek.
A Népi Építészeti Nyári Egyetem résztvevői Bődi Attila, Labancz Borbála, Mészáros Attila, Mráz Dorottya, Nagy Andrea, Pintér Balázsné, Rácz Attila és Szőke Attila; a Hagyományos Házépítő Kft. képviseletében Bihari Ádám, dr. Bihari Zoltán, Gacsályi Kinga, Kondás Dániel, Kovács István, Pato Ana (Portugália), Takács Martin, Tóth István „Gömbölő” és Varga Tamás; valamint az MTKI részéről dr. Bereczki Ibolya, Fancsalszki Noémi, Kmellár Viktória és Prikler Szilvia Beatrix voltak.
Köszönjük minden résztvevő aktivitását, elméleti és gyakorlati oktatóink munkáját és az oszkói Hegypásztor Kör munkatársainak közreműködését!
A Tájházigazgatóság munkatársai a hét során folyamatosan dokumentáltak. Az így készült fényképek és videófelvételek, valamint a munkálatokról való közvetítések a Facebook-oldalon az alábbi linken: https://www.facebook.com/MTKI.Skanzen/ érhetők el az érdeklődök számára.
|