Huszita Ház

Göncön a „Huszita-ház”-ként ismert erődszerű lakóépület a Gönci-patakkal párhuzamosan futó főút mentén található. Az Huszita-ház elnevezésére, eredetére vonatkozó néphagyományt a történeti kutatások nem erősítették meg, mivel nem található arra vonatkozóan adat, hogy a 15. században a Felvidéken hódító husziták építészeti hagyományait őrizné a háztípus, mint ahogy arra sem, hogy az ellenük való védekezésre szolgált volna. A kutatások szerint a ház talán csak alapjaiban a huszita időkből való, majd később a 17. században épült erre az alapra az új ház.

A ház falazata mészhabarcsba rakott kőből épült, amelyhez a kőzeteket (andezit, riolit és riolittufa) a Gönc környéki bányákból hozták. A műemlékház megemelt lakószintű, szabadkéményes, háromosztatú ház, amelynek első része a tisztaszoba, a hátsó rész a hátsóház, míg közöttük a konyha található. A ház jellegzetessége a szűk ablaknyílások, erős nyílászárók, valamint a ház alatt több irányba futó pince. Utóbbi jelentős része sajnos mára már beomlott, pedig vész esetén a kert végébe vagy a szomszéd lakóépületek felé is menekülési útvonalat biztosított (a legenda szerint a környékbeli erdőkbe is, sőt egészen Kassáig vezettek). A külön bejáratú kamra, valamint a padlásfeljáró későbbi hozzáépítés eredménye.

A Huszita-ház berendezése a XIX. század végi mezővárosi, parasztpolgári életmód tárgyi emlékeit mutatja be, melyet meghatároz a földművelés és a kereskedelem együttes űzése. A bemutatott eszközök a térségre jellemző tárgyi emlékek, melyek kivétel nélkül a környéken készültek. A pincében megtalálható a mértékegységként is használt gönci hordó, amely űrtartalma 136,6 liter, valamint a közeli pálos kolostorból származó gótikus ablaktöredékek.