Prikler Szilvia Beatrix

Az elmúlt egy évben a tudományos kutatást és a szakmai munkát igencsak megnehezítette a koronavírus járvány, hiszen bezártak a könyvtárak, a levéltárakba nem vagy csak korlátozottan lehet bejutni, az interjúzás pedig a személyes kontaktusok korlátozása és az emberek vírussal szembeni félelméből adódó bizalmatlanság miatt komoly fejfájást okoz a kutatóknak. Pedig a múzeumok és tájházak nem állhatnak meg a szakmai fejlődésben a pandémia idején sem, a nyitásra pedig mindenkinek komolyan fel kell készülnie, ha versenyben szeretne maradni. A nagyobb intézmények a kulturális igényt az digitális megjelenéssel és online kiállításokkal viszonylag könnyen át tudták hidalni, hiszen gyűjteményükben rendelkezésre áll a kellő mennyiségű forrás és szakanyag. Ez a munka tájházak esetében sokkal nehezebb, melyet az anyagi források és az elegendő munkaerő hiánya gátol. Ráadásul a lokális kutatás erősebben korlátozódik a helyi levéltárak és könyvtárak anyagára. A következőkben ennek a kutatási nehézségnek az orvoslására szeretnénk néhány olyan online is elérhető adatbázist és forráskutató oldalt mutatni, melyek segíthetnek a tudományos kutatásban úgy is, hogy nem kell felállnunk a saját íróasztalunk mellől.

 

A helytörténeti és családkutatásban fontos, de nem egyedüli forrásaink a halotti, a házasságkötési és a halálozási anyakönyvek, a canonica visitatiok és egyéb egyházi dokumentumok. A családfakutatás a laikusok körében is kedvelt szabadidős tevékenységgé vált, főként a különböző online családfarajzolós honlapok megjelenése óta. Ezek közül a legújabb épp a Kézai Simon Program kereteink belül valósult meg (https://kezai.hu/?fbclid=IwAR0rTDjhJR608S79UG_ozbd4vvPhuH6cMG94eySllFLniUxw2NC6GxOzGMY), melynél a családfa összeállításán kívül archív fotógyűjteményt is létrehozhatunk saját családunkra vonatkozóan. Felmenőink kilétének kutatását persze levéltári források átnézése nélkül nem lehet elvégezni, szerencsére erre már szinte teljes körű online elérés is lehetséges az egyes levéltárak digitalizált anyagain kívül is. A FamilySearch nevű honlapon szintén megcsinálhatjuk családfánkat, előfizetéses vagy ingyenes profilt regisztrálva pedig elérhetjük szinte a teljes országra kiterjedő szkennelt anyakönyvi adatbázist. Ezek átnézése hosszú folyamat, mivel a nevek kijegyzetelése nem történt meg minden esetben, valamint a feldolgozás sem magyar közreműködéssel történt, így a bonyolultabb magyar neveket gyakran elütötték. Ennek ellenére az egyik leghasznosabb oldal ebben a témában (https://www.familysearch.org/).

Szintén a családfakutatáshoz kapcsolódik az Amerikába kivándorolt rokonok kutatása, melyhez szintén hozzáférhetünk online adatbázison keresztül a https://www.myheritage.hu/research/category-4010/utaslistak című oldalon keresztül, ahol különböző szempontok alapján is indíthatunk keresést egy adott személy megtalálása érdekében. A MyHeritage (https://www.myheritage.hu/research) oldal egyéb témák kutatásában is hasznos lehet, ugyanis népszámlálási és szavazólistákat, családfákat, anyakönyveket, fényképeket, katonai nyilvántartásokat, bevándorlási és utazólistákat, hírlapokat, könyveket és egyéb publikációkat, nyilvános adatokat, iskolák és egyetemek jegyzékeit, térképeket és számos más jegyzékeket is elérhetünk az oldalon keresztül. Szintén adatbázisösszesítő oldal az https://adatbazisokonline.hu/, melyen keresztül kifejezetten magyar vonatkozású források közötti keresést lehet indítani például katonai, családtörténeti, helytörténeti témákban, de középkori források, címereslevelek vagy akár az oszmán összeírások között is kutathatunk, szinte a teljes Kárpát-medencei magyar történelmet lefedve.

Beszélhetünk persze külön tematikus adatbázisokról is, nem csak gyűjtőoldalakról. Az elmúlt évek nagy kutatási projektjeinek köszönhetően az I. világháború kutatása és a szükséges források közreadása hatalmas méreteket öltött. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum., a Magyar Nemzeti Levéltár, a Budapest Főváros Levéltára és az osztrák Österreichisches Staatsarchív közös munkája kapcsán elindult A Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban című projektjéhez tartozó adatbázis is a https://katonahoseink.militaria.hu/ oldalon. A Skanzen is indított hasonló kutatást A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára címmel, melynek adatbázisa már szintén elérhető a https://nagyhaboru.skanzen.hu oldalon. Itt szintén témák szerint lehet tájékozódni, illetve egy külön keresőfelületen konkrét keresést is indíthatunk. Az adatbázis tájházi szempontból is igen fontos, hiszen több tájház gyűjteményében megtalálható, az I. világháborúhoz kapcsolódó tárgyai is megtalálhatók itt. Ezek az intézmények a Bogyiszlói Tájház, a somogyszobi Vilma Ház és a Zalaszentgyörgyi Porta Tájház.

Az adatbáziskezelő oldalak nemzetközi viszonylatban is jelentősek, itt talán az Europeana oldala (https://www.europeana.eu/hu) emelhető ki, mely európai archívumok, könyvtárak és múzeumok ezreivel működik együtt, céljuk a kulturális örökség szórakoztatási, oktatási és kutatási célból történő megosztása. A honlapon található adatbázisok témák szerint különülnek, mint például a viselet, művészet, migráció, zene, I. világháború stb. A felületet lehet szabadon is használni, de érdemes regisztrálni, mert azzal sokkal bővebb tartalomhoz lehet hozzáférni.

Aki nem szeretne ilyen történelmi mélységekben elmerülni, inkább csak a 20. században, azon belül is a vizualitásnál maradva érdeklődik, számos fényképes és mozgóképes adatbázist is talál online elérhető formában, melyek főként a helytörténeti, településtörténeti kutatásokban vagy egy-egy témában való elmerülésben segítenek. Ilyen adatbázis például a Filmhíradók Online oldala (https://filmhiradokonline.hu/), ahol különböző híradók videós anyagait nézhetjük meg, melyek között dátum vagy kulcsszó szerint könnyen eligazodhatunk. A fényképes adatbázisok között a Fortepan a legnagyobb magyar vonatkozású, melynek anyagait szabadon fel is tudjuk használni, csupán forrásként kell megjelölnünk a https://fortepan.hu/ oldalt és a kép meglévő adatait. Fontos megemlíteni még ennek az oldalnak azt a változatát, mely az erdélyi fotóanyagot gyűjti össze, ez pedig az https://www.azopan.ro/fooldal?lang=hu. A két oldal szinte teljesen azonos a kereshetőség, a felhasználás és még a dizájn szempontjából is.

A dokumentumok mellett a tárgyi anyagok is fontos forrásként szolgálhatnak, itt pedig mindenképpen meg kell említenünk a múzeumok digitalizált tárgyi anyagát. Ennek közzétételében számos adatbázisgyűjtő oldal létezik, melyekhez csatlakozva az egyes intézmények gyűjteményeiket tágabb kontextusban tehetik nyilvánossá és kereshetővé. Két ilyen jelentősebb adatbáziskezelő oldal van, a MúzeumDigitár (http://muzeumdigitar.hu/) és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (https://mandadb.hu/). Itt külön egy-egy intézmény gyűjteményeit is átnézhetjük, de akár egy meghatározott tárgyat, tárgytípust vagy kulcsszót keresve az összes intézmény gyűjteményéből is kiválogathatjuk a minket érdeklő darabokat. Természetesen a gyűjtőoldalak mellett itt is érdemes szólni az intézmények saját adatbázisairól, mint a Magyar Nemzeti Múzeuméról, mely A Magyar Nemzeti Múzeum Kincsei nevet kapta (https://gyujtemenyek.mnm.hu/online-collection/-/results/init), vagy a Skanzen saját fejlesztésű adatbázisáról (https://teo.skanzen.hu/web/index.php), mely a tájházak szempontjából kiemelten fontos lehet néprajzi témája miatt. Ezek a műtárgyadatbázisok sokban segíthetik a tájházak munkatársait a műtárgyleltározások alkalmával is, hiszen egy-egy tárgy leírásánál, megnevezésénél, a korszak behatárolásánál vagy akár egy ismeretlen tárgy kilétének a kiderítésénél is.

A források tanulmányozása mellett a szakirodalmi kutatás is ugyanolyan fontos, és szerencsére nagyon sok cikk, tanulmány és teljes kötet is elérhető már online. A legfontosabb az Országos Széchenyi Könyvtár digitalizált anyaga (http://mek.oszk.hu/), ahol többek között a néprajzi szempontból alapnak számító Magyar Néprajzi Lexikon és a Magyar Néprajz nyolc kötetéből hét olvasható. Ha több szakirodalmat szeretnénk olvasni, mindenképpen regisztráljunk az Arcanum (https://www.arcanum.hu/hu/) oldalán, ahol egy éves előfizetésért több millió könyv, tanulmány, periodika, térkép és egyéb források között kutathatunk. Itt említhetjük meg a Szakkiadók Társulatának online adatbázisát is, a https://www.szaktars.hu/ oldalt, ahol a társulatba tartozó kiadók könyveit tudjuk online elérni.

Az itt felsorolt témákat, adatbázisokat és weboldalakat a teljesség igénye nélkül soroltuk fel, hiszen a kutatások elmélyülése és specializálódása esetén további kutatások és források elérése szükséges, viszont a fenti, a laikusok számára is népszerű honlapok nagy segítséget tudnak nyújtani a kutatások elkezdésében, a tájékozódásban.