Ónodi Tájház

A tájház 1880-ban épült. A mestergerendán 1880. május 7. felírás olvasható. 1981-ben eredeti állapotának megfelelően tatarozták. Az 1982-ig elhelyezett berendezési tárgyakat a község lakossága ajándékként adományozta. Északi háztípus, mely eredetileg az egyhelyiséges, belső fűtésű kemencés lakóház előbb nyitott, majd később zárt előtérrel bővülő formájából alakult ki. Háromhelyiséges alaprajzi egység jellemzi: a lakószoba és a kamra, ahová a kettő között kialakított előtéren - pitvaron - át lehet bejutni. Tetőzete, szarufás kakasülős szerkezet. Tetőformája: nyeregtető, mely déli végén kontyolt, északi végén felül csapott, jellegzetes oromzattal. Ezt az északi oromzatot paticsfal alkotja. Fedésre nádat használtak. A deszkavázas kémény, kívül szintén náddal borított, deszkatetővel ellátott. A mennyezet gerendáit középen, hosszirányban, belül végig futó mestergerenda tartja. Tornác nincs, az eresz szélesebben kiül. A ház alapja kő, alapterülete 80 m2. A falak vályogból készültek, tapasztással simítva, kívül-belül mésszel fehérre meszelve. A fűtést a konyhából táplálható boglya-kemence biztosítja, amely a szobát sarkában áll és ül, padka veszi körül. A konyha vagy pitvar szabadkéményes. A szobát fűtő kemence konyhai ajtója előtt főző-padka látható hamus-lukkal. Asztalszerű felületet képeztek ki, amelyen nyílt tűzön lehetett főzni. Tároló helyiségként használt kamra, a konyhából nyílik. A gerendára kamrarúd van erősítve. Az istálló közös alaprajzi egységben, egy tető alatt van a lakóházzal. Ide épült a jászol, mely az állatok etetését szolgálta. A kamra felöli falán kis fali-fülke, vakluk látható. A lakó-helyiségek padlózata döngölt, tapasztott föld. Az utca felöl fonott sövénykerítés készült.