Prikler Szilvia Beatrix

Pályázati börze (nem csak) tájházaknak

 

2024. március 18-án tartották az Óbudai Múzeum Goldberger Textilipari Gyűjteményében a VII. Mesterségünk címere: múzeum – Pályázatokon innen és túl című konferenciát. A nap folyamán számos olyan pályázati lehetőség hangzott el, melyek tájházak, tájházasok számára is kiemelten hasznosak lehetnek mind építészeti/infrastrukturális felújítás, mind a kiállítás létrehozása/megújítása, mind pedig a kapcsolódó programok vagy kiadványok terén.

            Söptei Eszternek, az Óbudai Múzeum szakmai igazgatóhelyettesének és dr. Bereczki Ibolyának, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettesének köszöntője után az első előadást Eszenyi Miklós, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárságának a Kulturális Fejlesztési és Monitoring Főosztályának kulturális fejlesztési referense tartotta.

            Eszenyi Miklós, a Kulturális Fejlesztési és Monitoring Főosztály (Kulturális és Innovációs Minisztérium, Kultúráért Felelős Államtitkárság) kulturális fejlesztési referense az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségekről tartott előadást. TOP Plusz-1.3.2-23 Fenntartható városfejlesztés című pályázatra csak a vármegyei önkormányzat integrált területi programjában kijelölt városok pályázhatnak, ott is az önkormányzatok. Azonban így is érdemes utánanézni a lehetőségnek, mert az önkormányzatokkal történő együttműködés keretében kialakítható olyan fejlesztés, melyben s tájház is nyerhet. A TOP Plusz-3.1.3-21 Helyi humán fejlesztések című pályázat közelebb állhat a múzeumokhoz, ugyanis célja a helyi kulturális közösségfejlesztési folyamat kezdeményezése és megvalósítása településeken, településrészeken, melynek keretében közösségi akciók, események és programok is megvalósíthatók. Ezekbe a programokba beletartoznak a település történetét kutató programok, a tájház számára szervezett lakossági gyűjtések. A pályázatot 2025-ig lehet majd leadni, de a pontos határidők vármegyénként eltérnek. Az EFOP Plusz program egyik prioritását a társadalmi felzárkózási fejlesztések adják. Célja, hogy ösztönözze az aktív befogadást, többek között az esélyegyenlőség, a megkülönböztetés-mentesség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, melyben az egész életen át tartó tanulás támogatása is lehetséges. Itt a kulturális intézmények vagy fenntartóik adhatják be a pályázatokat, és a források 70%-ának a fejlesztendő járásokban kell hasznosulnia. Utolsóként pedig az Interreg határon átnyúló programjait ismertette Eszenyi Miklós, melyek legalább egy magyar és egy határon túli partner közös pályázataként valósulhat meg. A hangsúly az infrastrukturális fejlesztések a helyi kulturális örökség és (kulturális) turizmus érdekében, valamint a határon átnyúló közös programokon lesz.

            Dr. Bereczki Ibolya Hazai pályázati lehetőségek a kiíró, a pályázó és a bíráló szemével című előadásában a leadandó pályázatok szakmai színvonalának növelése érdekében fejtette ki, hogy a bírálók mit és milyen formában is szeretnek látni a dokumentumokban. A tervezésnél a legfontosabb, hogy megvalósítható határidőkel határozzunk meg, és a pályázatba csak az ahhoz illeszkedő költségvetési jogcímeket írjunk be, és természetesen tartsuk be a formai követelményeket. A kötelező mellékletek hiánya a pályázattól való eleséssel járhat, ahogy a nem megfelelő szakmai és pénzügyi beszámoló is büntetéssel, vagy a megnyert összeg visszafizetésével járhat. Fontos megkülönböztetni még a pályázatokat és a támogatásokat. Utóbbiba tartoznak például a Népi Építészeti Program[1] kiírásai, míg az előbbibe a Nemzeti Kulturális Alap pályázatai.[2] Itt jelenleg két lehetőség van: az Építőművészet Kollégiumánál lehet több célra pályázatot benyújtani, illetve a Népművészet Kollégiumánál lehet népművészeti témájú rendezvények és programok megvalósítására pályázni.

            Vedovatti Anildo, kommunikációs menedzser (EPALE Magyarország, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Nemzetközi Csoport) Előnyök és hátrányok a hálózatosodásban című előadásában az EPALE közösségi platformot[3] mutatta be a résztvevőknek, melynek fő célja a folyamatos felnőttkori tanulás támogatása. A felület nagy előnye, hogy partnerkeresővel is rendelkezik, illetve megtalálható itt egy online tanfolyamkatalógus is, melyet akár mobilalkalmazásként is el lehet érni. Ezen felül minden évben vannak kiemelt témák, idén a három is:

1. Átképzés és továbbképzés a digitális átállás érdekében.
2. Felnőttképzés és felnőttoktatás a fenntartható fejlődésért.
3. A felnőttkori tanulás, mint a szegénységből való kiút.

Az utolsó nagy előadást pedig Rozgonyi Zsuzsanna, a Tempus Közalapítvány Erasmus+ Partnerségi Csoportjának csoportvezetője tartotta Erasmus+ pályázati lehetőségek múzeumok számára címmel.[4] A pályázat jelenlegi fő témái és céljai az Európai Unió értékeinek védelme, a befogadás elősegítése és a diszkrimináció elleni küzdelem, a digitális átállás elősegítése, illetve a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Az Erasmus+ az együttműködési célú partnerségek alprogramja lehet érdekes a muzeális intézmények számára, ezen belül is két szintet különböztetnek meg. A kis léptékű partnerségek egyfajta belépési szintet jelentenek, melyben legalább két független intézménynek kell részt vennie két különböző, a programban résztvevő országból, a programjukat pedig 6-24 hónap alatt kell teljesíteni. A 30-60 ezer euró közötti elnyerhető támogatásnak pedig egyszerűsített az elszámolása és a beszámolása egyaránt. A partnerségi együttműködések alprogram már komplexebb projekteket támogat legalább három partnerintézmény bevonásával. A megvalósítás is hosszabb, 12-24 hónapos, illetve három kategóriaösszegben lehet pályázni: 120, 250 vagy 400 ezer euróra.

Utolsóként Vandlik Katalin, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ oktatási csoportvezetője a MOKK Múzeumi pályázatírás és projektmenedzsment című képzését és még néhány lehetőséget mutatott be. Kiemelte, hogy a 2024-es képzési paletta szinte csak ingyenes elemeket tartalmaz.[5]

A konferencia lezárásaként pedig a World Café következett, ahol négy kis csoportban beszélgethettek és oszthatták meg a pályázatokkal kapcsolatos tapasztalataikat a résztvevők. Az első három asztalfelelős a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ munkatársai, míg a negyedik asztalfelelős a Múzeumok és Látogatók Alapítvány ügyvezetője volt. Az Európai Uniós pályázatok tapasztalatai című asztalt Pacsika Márton vezette, a Hazai pályázatok – NKA, Múzeumpedagógiai Nívódíj, Múzeumok Őszi Fesztiválja – tapasztalatait Sziray Zsófia, a Minősítések (Családbarát Múzeum, Közösségi Múzeum) tapasztalatai címűt pedig Kajári Gabriella. A Nemzetközi pályázatok tapasztalatainak asztalfelelőse pedig Miszné Korenchy Anikó volt. A kiscsoportos tapasztalatcsere után természetesen az asztalfelelősök a teljes hallgatóság előtt összefoglalták a beszélgetések tanulságait.

A program befejezéseként Kalló Regina, a házigazda intézmény muzeológusa tartott tárlatvezetést a Goldberger Textilipari Gyűjtemény Goldberger-galaxis című állandó kiállításában.