Sopronkövesdi Tájház

Az épület az 1920-as években épült, a benne található bútorokat a helyiek ajándékozták a leendő tájháznak. A polgári házat a környéken „Énekes-ház” néven említik, mert a Sopronban élő jó módú Énekes család építette, akik kántorként dolgoztok Sopronkövesden. A család Sopronban élt, ezért a Sopronkövesden építtetett házukat tanítóknak adták bérbe, melynek megfelelően két lakást alakítottak ki. Az épület oldalhomlokzatába épített szoborfülkében Szűz Mária szobra látható a gyermek Jézussal.

A felső szobában egy tisztaszobát rendeztek be, amelyben a festett bútorok rábaközi mintával díszítettek. A textilanyag szintén a rábaközi motívumkincset mutatja be, melyet a helyi hímzőkör készített el a tájház számára. A szoba előtt található helyiségben Mentes Tibor, sopronkövesdi cipész hagyatéka látható. A cipészműhely teljes felszerelését a leszármazottak ajándékozták a tájház számára.

A hátsó épületrész szoba-konyha-kamra beosztású, a szoba-konyha és a kamra külön ajtóval rendelkezik. A belső szobában és konyhában a családi élettér látható berendezve, a helyiségekben található enteriőr időmetszete az 1900-as évek közepére datálható, amikor a család számára már a villamos áramot is bevezették.

A kisméretű istállóban feltehetően lovakat és szarvasmarhákat tartottak. A szekértárolóban különböző mezőgazdasági eszközök láthatók, valamint a funkciónak megfelelően egy szekér is.