Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékkiállítás

Tájházkereső

tájházak a Magyar Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékén tájházak a Magyar Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékén
közérdekű muzeális kiállítóhely közérdekű muzeális kiállítóhely
közérdekű muzeális gyűjtemény közérdekű muzeális gyűjtemény
működési engedéllyel nem rendelkező tájházak működési engedéllyel nem rendelkező tájházak
műemléki védettségű épületben működő tájház műemléki védettségű épületben működő tájház
tájházak helyi védelem alatt tájházak helyi védelem alatt
egyéb muzeális gyűjtemény egyéb muzeális gyűjtemény
Betűméret:

Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékkiállítás

Cím:
Magyarország
6086 Szalkszentmárton
Petőfi tér 14.
Bács–Kiskun megye

Kapcsolattartó neve: Sóbujtó Klára

Telefon: + 36 76 358289

E-mail: szalkmuzeum@gmail.com

közérdekű muzeális kiállítóhelyközérdekű muzeális kiállítóhely műemléki védettségű épületben működő tájházműemléki védettségű épületben működő tájház

A hajdani mezőváros, Szalkszentmárton központjában a református lelkészi lak, az 1767-ben emelt református templom, az iskolák valamint a volt főjegyzői ház szomszédságában áll a tekintélyes, fehérre meszelt falú, a település hajdani földesura, gróf Festetics György által 1810-ben, klasszicista stílusban épített beálló vendégfogadó és mészárszék.
Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István Dunavecséről 1844. október 1-jén érkezett Szalkszentmártonba. Először a Duna partján lévő révcsárdát bérelte a községtől. Itteni bérlete a következő év tavaszáig tartott. Ekkor nyílt módja arra, hogy 1845. Szent György napjától árendálja a településen bent lévő vendégfogadót és mészárszéket, valamint hasznosítsa a három vendégszobát is.
Petőfi a felvidéki utazása után, 1845. július 12-én érkezett először a szülői házhoz. Ekkor született megindítóan szép Fekete kenyér című, első szalkszentmártoni verse; egyébként költeményei alatt 112-szer olvasható születési helyként Szalkszentmárton neve. Itt íródik két drámája (Zöld Marci, Tigris és hiéna) és egy regénye (A hóhér kötele).
A vendégfogadó az idők folyamán kevés átalakításon esett át. Eredeti funkcióját egészen 1949-ig megőrizte.

1972. szeptember 24-én  nyitott, mint Emlékmúzeum és azóta töretlenül várja Látogatóit. Építészeti, néprajzi kincsei mellett 18 Petőfi- Petrovics relikviát is bemutat.