Tájházak kertjei karantén idején
Határainkon belül és a magyarlakta területeken számos tájház található, ezek szerepe a közösség életében itthon is nagyon fontos, de a határokon túl még jelentősebb. Sokszor nincs is más lehetőség a közelben, ahol a helyi lakosok összejöhetnek, beszélgethetnek, kielégíthetik kulturális igényeiket. Számos programot szerveznek gyerekek, fiatalok és idősek számára, itt zajlik a közösségi élet tekintélyes része. Mivel ezek a tájházak általában falusi környezetben találhatók, szinte mindig van egy kert is, ahol egy jó intézményvezető azt is bemutatja, hogyan is gondozták veteményesüket, gyümölcsösüket, kedves virágaikat és bokraikat eleink. Ehhez sok olyan speciális program kapcsolódhat, ahol felhasználják a megtermelt javakat, vagy kihasználják a kert adta lehetőségeket a közösség építésére, megszerettetni és megismertetni a kerti munkát felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt.
A Balatonkenesei Tájház (BERECZKI Ibolya felvétele)
Most azonban olyan helyzetbe kerültünk, amilyen eddigi életünkben még soha nem fordult elő. Nem lehet összejöveteleket szervezni, a tájházak zárva vannak, még a látogatás lehetősége is korlátozott, vagy nincs is. Az élet viszont megy tovább, egyszer vége lesz a korlátozásoknak, de a teremtő erejét addig is meg kell tartania a tájházaknak.
Én most a kertek szemszögéből próbálok olyan lehetőségeket bemutatni, melyekkel ilyen körülmények között is fenn lehet tartani az érdeklődést, tovább folytatni a megkezdett munkát. Biztosan vannak olyan intézmények, ahol most is rendben vannak a kiskertek, van, aki ápolja, gondozza a veteményest, a portához tartozó gyümölcsöst. Ahol ez hiányzik, akár az internet segítségével is tudunk résztvevőket toborozni speciális programjainkhoz.
Nemsokára májust írunk, szinte minden községben szoktak májusfát állítani, ezt a népszokást lehetne feleleveníteni olyan módon, amely környezetbarát, nem kell hozzá kivágni egy fiatal fát, hiszen rá kellett jönnünk, hogy az egész világon végigsöprő járvány jót is hozott. Leálltak a légszennyezést okozó gyárak, csökkent a közlekedési eszközök által kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége, a természet pedig gyorsan reagált erre. A levegő tisztább lett, az állatok birtokba vették az eddig turisták tömege által látogatott helyeket, az Északi-sark fölötti ózonlyuk visszazárult, és lehetne még sorolni a példákat. Tudom, hogy az élet „normalizálódásával” újra visszatérnek a környezettel kapcsolatos gondjaink, de talán tanulunk ebből, és jobban vigyázunk a körülöttünk lévő növény- és állatvilágra.
A Szaporcai Tájház virágos kertje és a tájházhoz állított májusfa (FANCSALSZKI Noémi felvétele, 2018)
Hogyan állítsunk mégis májusfát? Kapcsolódjunk a Tájházak napjához és a Közösségek Hetéhez!
A helyi lakosok számára meghirdethetünk egy versenyt, ki az, aki a legszebb májusfát készíti el a faluban, alternatív alapanyagokból? Megfelel erre a célra egy szép formájú kiszáradt fa, vagy csak egy ág, amit feldíszíthetünk akár élő növényekkel is, amit cserépben, kókuszhéjban, vagy más tartóban rögzítünk a fára. Lehet papírból, textilből, levegőre száradó gyurmából, színes gumilapokból is virágokat készíteni. A kivitelezés menetét is fel lehet tölteni a jelentkezőknek, a közös családi kézműveskedés mindenkinek szép élmény.
Más programokat is lehet szervezni az internet segítségével, egy kertészkedéshez értő idős néni, vagy akár bácsi elmesélheti, mit és hogyan neveltek a kertekben, mit készítettek belőle, hogyan használták fel. Ehhez kapcsolódva a famíliák saját idősebb családtagjaikkal készíthetnek interjút erről a témáról, a kapott ötleteket pedig felhasználhatják a kertészkedés során.
Hagyományőr a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Jakab Jutka felvétele)
A későbbiekben a kijárási korlátozások enyhítésével, de az előírások betartásával viszonylag könnyen megoldható, hogy az egy háztartásban élők együtt jöjjenek el a tájház kertjébe szervezett programra, ahol közösen hoznak rendbe egy ágyást, egy-két gyümölcsfát, vagy a virágoskertet. Ezen azok a tájházak is nyerhetnek, ahol nem volt lehetőség a kert bevetésére tavasszal, de most pótolhatják az elmaradt munkákat.
A kert méretétől függően lehet egyszerre több csoportot is meghívni, a távolságtartás szabályait betartva. Természetesen ehhez jó szervezésre van szükség, melyik család mikor, melyik területet kapja meg. Arra is van lehetőség, hogy olyan előadásokat is tartsanak az érdeklődők számára, ahol a biokertészkedés fontosságáról, alapjairól és trükkjeiről lesz szó. Ez akár interneten, akár a helyszínen is lebonyolítható.
Lehet kiválasztani egy ma már (és még?) kevésbé ismert zöldségnövényt, (csicsóka, csicseriborsó, lóbab, stb) ki, mit tud róla, mit lehet készíteni belőle, egy kis tudásbörzét rendezni. Ahol nincs internet, azok is részt vehetnek a tájházi, vagy a községi hirdető táblára kitett felhívással, erre lehetne jelentkezni rajzzal, recepttel, történettel, vagy akár egy verssel.
A Fertőszéplaki Tájház kertje (BERECZKI Ibolya felvétele, 2011)
A tájház kertjének tervezésekor fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy maga az épület mikor épült, a belső berendezés milyen időmetszetet mutat. Ezt kell reprezentálnia a növényzetnek is. Ebben nagy segítségünkre lehetnek nemcsak az irodalmi források, de a helyben élő idősek, akik még emlékezhetnek az adott időszakra. Ha a berendezésben megjelenik egy tevékenység, vagy valamilyen hagyomány, amihez növény is kapcsolható, akkor azt is érdemes megjeleníteni a kertben. Ilyen lehet a szürethez tartozó felszerelések bemutatása, itt a tornác árnyékolására szőlőlugast telepíthetünk, olyan fajtát, ami abban az időben létezett és a környéken ültették. Hagyományhoz kapcsolható például a barkafűz ültetése a kerítés mellé. Ezeket fel is lehet használni a programok alkalmával. Sokkal könnyebb feleleveníteni egy már feledésbe ment szokást, ha kapcsolódik egy konkrét tevékenységhez. Az egykor divatos virágok nem feltétlenül kedveltek ma is, ezért nehézséget jelenthet a vetőmag beszerzése. Előfordulhat, hogy valaki még magának megtermeli a szükséges vetőmagot, de szerencsére mostanában sokan kezdték el a régi fajták magjainak gyűjtését, csak egy kis kutatómunkát igényel a beszerzés.
A fűszernövények használata is sokat változott, a második világháború előtt jóval változatosabban ízesítették az ételeket, ehhez otthon nevelték a fűszereket. A kertben, a tornácon és az ablakok külső párkányán is elhelyezhetjük ezeket, egyben megismertethetjük az érdeklődőkkel hatásukat és felhasználásukat.
Előttünk van még május, amikor sok mindent ültethetünk a kertekbe. Az egyik legfontosabb és legkönnyebben nevelhető zöldségféle a paradicsom, hagyományosan május közepe után, a Fagyosszentek elmúltával ültethetjük ki, de időjárásunk változásával már korábban próbálkozhatunk vele. Ahol jó minőségű termőtalaj van, megfelelő gondozást kap, ott a paprika is szépen terem. Ültethető vagy vethető még az uborka, a tök, de a káposztafélék teljes sora és a karalábé is megtermelhető még ebben az évben.
Remélhetőleg hamarosan enyhítenek a kijárási korlátozásokon és újra indulhat a közösségi élet, bár remélem, hogy sokunk számára tanulság lesz ez a néhány hónap: Védd a természetet, hiszen benne élsz, most te, a jövőben pedig a leszármazottaid is szeretnék élvezni ezt a szép világot!
Jakab Jutka
kertészmérnök
Az alábbi galériában közreadunk egy válogatást tájházaink kertjeiből.
|