A koronavírus-járvány (COVID-19) okozta veszélyhelyzet következtében a muzeális intézmények bezárták kapuikat a látogatók előtt, de szerencsére egy másik, már amúgy is nyitott ajtót még inkább kitártak: az online kommunikációt.

A zárva tartás nagy feladat elé állította a múzeumokban, így a tájházakban dolgozó szakembereket, muzeológusokat, hiszen a szolgáltatásokat, az 1997. évi CXL. törvényben előírt társadalmi és tudományos feladatokat a karantén és a kijárási korlátozások ideje alatt is biztosítani kell. Mit tehetünk muzeológusként intézményünkben látogatók hiányában?
Természetesen az alapfeladataink ellátását kell folytatnunk, tehát lehetőség esetén a műtárgyak leltározását és revízióját, a kiállítás és a gyűjtemény karban tartását és feldolgozását, a publikálást. A kialakult helyzetre való tekintettel szerencsére számos online adatbázis tette ingyenessé szolgáltatását egy időre, így rengeteg publikált szakirodalom és forrás vált elérhetővé, megkönnyítve ezzel a tudományos kutatást. A Hungaricana Közgyűjteményi Portál (https://hungaricana.hu/hu/) mindenki számára ingyenesen hozzáférhető, képeket, térképeket, könyveket, dokumentumokat, levéltári anyagokat és hangzó anyagokat is el lehet érni honlapjukon keresztül. Az Arcanum Digitális Tudománytár (https://adtplus.arcanum.hu/hu/) a járványágyi helyzetre való tekintettel egy hónapra ingyenessé tette az oldal tartalmainak hozzáférését. A Szakkiadók Társulata (Szaktárs) szintén ideiglenesen elérhetővé tette több könyvkiadó digitális anyagait (https://www.szaktars.hu/).

Műtárgyvédelmi mintaprojekt a Jósvafői Tájházban 2018-ban Fotózta: Kmellár Viktória

Persze a zárva tartás, a karantén idejére sem szakadhatunk el a látogatóktól, hiszen a legfontosabb, hogy továbbra is a köztudatban maradjon intézményünk, amit az online kommunikáció erősítésével és az online tartalmak fejlesztésével érhetünk el. Napjainkban ennek számos fóruma létezik a különböző típusú internetes csatornákon. Az online tartalmak szolgáltatásánál azonban szem előtt kell tartani az iskolai oktatáshoz való kapcsolódást, segítve ezzel a pedagógusok és a közoktatásban dolgozók munkáját, a tanulók lehetőségeit. De mik is ezek a lehetőségek, és milyen fórumokat használhatunk céljaink és feladataink megvalósításához? Ehhez szeretnénk néhány ötlettel és lehetőséggel szolgálni, hogy a látogatók továbbra is elérhessék intézményünk tudományos és ismeretterjesztő tartalmait, biztosítva a társadalom kulturális alapellátását a nyilvánosság folytonosságával.
Számos intézmény használ Open Access, azaz nyitott hozzáférésű fórumokat, melyeknek a legnagyobb előnye, hogy hatalmas mennyiségű adatot lehet vele hozzáférhetővé tenni. A nagy európai múzeumok például ezen keresztül teszik közzé több tízezres adatbázisaikat képekkel és leírásokkal együtt. Ennek további előnye, hogy oktatási célokra is jól használhatóak. A legnagyobbak ilyen nyílt műtárgy-adatbázisok a washingtoni Smithonian Intézet (https://www.si.edu/openaccess) és a párizsi Paris Musées (http://parismuseescollections.paris.fr/en) nyílt adatbázisai, ahol az intézményben őrzött műtárgyak nagy részét otthonról is megnézhetjük akár 3D változatban is. A hazai múzeumok nagy része, az országos és a nagyobb vidéki múzeumok is rendelkeznek online műtárgy-adatbázissal, például a Magyar Nemzeti Múzeum (https://mnm.hu/hu/muzeum/hirek/magyar-nemzeti-muzeum-regeszeti-adatbazis), az Iparművészeti Múzeum (http://www.imm.hu/hu/contents/199,Online+databases), a Néprajzi Múzeum (http://public.neprajz.hu/main.php?ab=neprajz&tmpl=neprajz), a Palóc Múzeum (http://palocmuzeum.hu/online-gyujtemenyek-2/), és még sok más intézmény. Természetesen egy tájház gyűjteményének digitalizálása nem igényel ekkora méreteket. A kisebb intézmények többsége sajnos még nem élt ezzel a lehetőséggel, de néhány példát azért tudunk mutatni, például a Hajdúsági Múzeum adatbázisát (http://ds.hajdusagimuzeum.hu/online-collection/-/results/init?fbclid=IwAR295cyrJnixLj6nvk1oXyPgZc-MiQpbdhSTK0e83TLWhks24Pz8We5bUfM).
Önálló oldalt és szervert fenntartani sok intézménynek nincs lehetősége, így nekik az integrált, intézmények közötti szoftvereket és rendszereket ajánljuk, ahol a licencdíj megvásárlása esetén lehetővé válik az intézményi profil létrehozása és az adatok feltöltése a közös rendszerbe, ahol a teljes intézményi nyilvántartás is vezethető. Ezek a kutatók számára is jórészt nyitottak, esetleg előfizetéshez kötöttek és a tagintézmények teljes feltöltött anyagát kereshetővé és hozzáférhetővé teszik. Magyarországon az első ilyen rendszer az Ariadne volt, melyet a Monari követett (http://geo-kart.hu/). Jelenleg széleskörű hozzáférést biztosít a MúzeumDigitár (http://muzeumdigitar.hu/) és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (https://mandadb.hu/) online adatbázisa is. A tájházak szempontjából az Ariadne adatbáziskezelő kiemelt fontosságú volt, hiszen az E-tájház program elindulhatott 2009-ben, ahol az intézmények egységes felületen vezethették a gyűjteményi nyilvántartásukat. Az online tájházi nyilvántartás központja a Szabadtéri Néprajzi Múzeum volt, mely a Monari bevezetésével annak rendszerébe olvasztotta be az E-tájház programot is, mely jelenleg 28 tájház gyűjteményi adatbázisát tárolja. Fontos, hogy a rendszerbe csak hozzáférési jogosultsággal rendelkezők jelentkezhetnek be, de az intézmények saját belátásuk szerint ezek online változatait közzé tehetik.
Az alapok, a műtárgyak hozzáférhetőségén túl a tudományos és ismeretterjesztő szövegek közzététele is fontos, hiszen a rekordok közötti keresgélés után az összefüggő szövegek olvasása izgalmasabb feladat. A publikált anyagok online közzétételének is számos fóruma van, talán a saját honlapra való feltöltés a legegyszerűbb. Számos intézmény nemcsak honlappal, hanem bloggal is rendelkezik, melyen könnyedebb szövegekkel, közvetlenebbül szólíthatjuk meg a célközönséget. Nagy előnye, hogy a fiatalok körében annyira népszerű blogok egyre szélesebb körben válnak ismertté, amit a múzeumok egy része használ is az ismeretterjesztéshez, például a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (https://blog.skanzen.hu/) és a Magyar Nemzeti Múzeum (https://mnm.hu/hu/blog).

Forrás: https://blog.skanzen.hu/2020/03/31/1655/

Azoknak az igényeit is szolgáljuk ki, akik a szöveges tartalmak helyett inkább a vizuális, mozgóképes anyagokat részesítik előnyben. Szerencsére erre is számos lehetőségünk van. Az általunk készített videókat, montázsokat és összeállításokat saját honlapunkon kívül érdemes a legtöbbek által ismert videómegosztó oldalakra, például a Youtube-ra feltölteni, amihez elég egy regisztráció, profil létrehozása. Ez már szorosan összefügg a közösségi médiában való megjelenéssel is, hiszen a különböző fórumokon létrehozott profilokat a modern informatikai eszközökkel könnyen szinkronizálhatjuk, így egyben kezelhetjük ezeket. A közösségi média (Facebook, Twitter, Instagram, stb.) a tartalommegosztáson kívül azért is olyan fontos, mert ezeken keresztül érhetjük el a legtöbb embert, így érdemes marketing célokra is felhasználni a tartalmakat. Más fórumainkon, honlapunkon megosztott anyagaink linkjeit itt is érdemes közzé tenni, hogy a lehető legszélesebb rétegekhez is elérjenek. Számos egyéb kezdeményezés kifejezetten a közösségi média felhasználóinak indult, ilyen például Korompainé Mocsnik Marianna, a Magyarországi Tájházak Szövetsége elnökségi tagjának Kelet-magyarországi tájházak című Facebook csoportja, ahol a régiójába tartozó intézmények bemutatása mellett összefogja a tájházak közösségeit, hasznos és praktikus információkat és lehetőségeket oszt meg.
A közösség megszólításának és a látogathatóság biztosításának egyéb eszközei is vannak, ilyenek például a virtuális tárlatvezetések, melyeket a világ számos nagy múzeuma fejlesztett és elérhetővé tett az utóbbi hetekben. Ehhez szintén komolyabb technikai eszközökre van szükség, de egyszerűsített változatait egyedül is könnyen elkészíthetjük. Az egyszerű fotók mellett a panorámaképek és a háromdimenziós képek készítésével és közzétételével, valamint videón rögzített tárlatvezetésekkel válthatjuk ki a költséges eljárásokat. A közösségi média felületein ezeket könnyű megosztani, viszont a honlapok nem minden esetben alkalmasak például a 3D képek megosztására. Panorámaképet ugyanakkor a hagyományos méretű digitális képekhez hasonlóan könnyen feltölthetjük honlapunkra, csupán a megfelelő felbontásra és a kép megjelenítésére kell figyelni. Ilyen képeket láthatunk például a móri Lamberg-kastélyhoz tartozó Sváb Tájházról honlapunkon is.
A potenciális látogatók aktivitását nemcsak a kiállításban érhetjük el, hanem online fórumainkon is, melynek csak saját fantáziánk szabhat határt. A papír alapú foglalkoztatók online közzététele az oktatást is elősegíti, de egyéb feladatokat, kvízeket és játékos ismeretterjesztő anyagokat is készíthetünk lehetőleg sok illusztrációval, rajzzal és fotóval ellátva. Segíthetjük az alkotómunkákat is, pályázatokat hirdethetünk a karantén idejére képzőművészeti, irodalmi, történelmi, néprajzi és bármilyen más témában is.

Prikler Szilvia Beatrix