2026. május 24. és 25. között, pünkösdkor, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban ismét a közösségeket éltető programsorozat került megrendezésre. A Szellemi Kulturális Örökség Központ és a Népi Építészeti és Tájház Központ a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségével kiegészülve, illetve a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség támogatásával két napos fesztivált szervezett a Skanzenben, melyre a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzék elemeinek és a Jó gyakorlatok regiszterének közösségei, valamint számos tájház képviselői voltak hivatalosak. A meghívott közreműködők a Skanzen portáin bemutatott programjaikon túl színpadi műsorokkal is színesítették a rendezvényt.

1. kép A Kondorosi Tájház kitelepülése. (fotó: Szathmáry Dóra)

            Vasárnap összesen 32 közösség biztosította a rendezvény sokszínűségét. Az ide látogatók számára elsőként derülhetett fény a Legszebb településnév-verseny győzteseire, majd végig követhették az idén, alapításuk kerek évfordulóját ünneplő tájházak emléklappal való kitüntetését. Az ünnepélyes emléklap-átadást közös almafa-ültetés követte, amelynek a Dél-Dunántúl tájegység  Szennai lakóház udvara adott otthont. Természetesen a fajtaválasztásnál a porta etnobotanikai telepítési tervét követtük, így egy húsvéti rozmaring fajtájú almafát ültettünk el a kitüntetettekkel együtt. A közös faültetés erős szimbolikus jelentéssel bír, mely a kultúrát és hagyományokat őrző közösségek összetartozását erősíti, illetve visszatérve egy fontos emléke lesz a résztvevőknek. Emellett jelképesen a tájházas és minden helyi közösség identitását hivatott erősíteni.

2. kép Ünnepélyes emléklap-átadás és közös almafaültetés. (fotó: Szathmáry Dóra)

Ezt követően többek között matyóföldi, nagyecsedi magyar és cigány, de rábaközi táncműsorokban is gyönyörködhettünk. Mindezeket egy igazi kuriózum követte, ugyanis Pirók Zsófia flamenco táncművész előadásának is részesei lehettünk, mindezt a Szellemi Kulturális Örökség UNESCO listáján szereplő spanyol szellemi kulturális örökségek kitelepülésének köszönhetően. A korábbi évek rendezvényeihez hasonlóan a színpadi programot közös össztánc zárta, mely során ezúttal a flamenco alaplépéseit sajátíthatták el a vállalkozó kedvű látogatók és közreműködők. A napot pedig a Tárkány Művek zenekar koncertje zárta, ami szintén remek hangulatban telt.

3. kép Pirók Zsófia, flamenco táncművész előadás. (fotó: Szathmáry Dóra)

Az Alföldi mezőváros tájegységben, a Sükösdi lakóháznál találkozhattak a látogatók az első tájházas közösséggel a Békéscsabai Molnárház képviselőivel, akik tárlatvezetéssel egybekötött fotókiállítással, ügyességi játékokkal és kézműves foglalkozásokkal készültek, emellett pedig Harangozó Imre néprajzkutató előadását is elcsíphették a szemfülesek, amin keresztül mélyebb betekintést nyerhettek a Békés megyei pünkösdölés hagyományába.   

A Dél-Dunántúl tájegységben a Drávacsehi lakóház udvarán a Pomázi Örökség Tájház képviseltette magát, akik Ahol a kincsed, ott a szíved címmel készítettek kiállítást a Magyarországra telepített svábokról, így a látogatók átfogóbb képet kaptak a magyarországi svábok történelméről, még annak a hajótípusnak a makettjét is megtekinthették, melyen a Magyarországra költöző svábok utaztak. A Hidasi lakóháznál a szegedi Napsugaras Tájház által nyújtott programon elleshették az érdeklődők a tarhonyakészítés csínját-bínját, miközben számos érdekességet tudhattak meg a szegedi tarhonya világáról.

4-5. fotó Tarhonyakészítés a szegedi Napsugaras Tájház kitelepülésénél. (fotó: Szathmáry Dóra)

A Nyugat-Dunántúl tájegységben igazi tájház-dömping volt. A Kondorosi Szlovák-Magyar Alkotó- és Tájház az Egyházashollósi pajtánál kapott helyet, hogy megismertesse hagyományos, védjegyes ételeit és pásztor bemutatóval kápráztassa el az ide látogatókat. A Bagladi lakóháznál tordai ünnepi gudúckalácsot volt lehetőség kóstolni a Tordai Tájház és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet jóvoltából, akik a nap során népzene- és néptánc-bemutatóval színesítették a programjukat. Az Iklódbördöcei pajtában a Solymári Svábház – Bauernhaus tartott népviseletbemutatót, amit kreatív módon papírbaba készítéssel egészítettek ki, így a részvevők is elkészíthették a maguk sváb viseletét.

6. kép Frissen sült tordai gudúckalács. (fotó: Szathmáry Dóra)

7. kép Viseletkészítés papírból a Solymári Svábháznál. (fotó: Szathmáry Dóra)

A rendezvény második, hétfői napján összesen 26 közösséget láttunk vendégül. A színpadon ezen a napon is számtalan érdekesebbnél érdekesebb előadást tekinthettünk meg. A hétfői programot a vőfélyek köszöntője nyitotta, amelyet követően bepillantást nyerhettünk a kalocsai menyasszony kikérésbe, bábszínházi előadásba a bolgárkertészek által, erdőbényei kádártáncba, szerb, sárközi, bolgár, moldvai, bukovinai, de még vasi táncokba is. Hasonlóan a vasárnapihoz, ezúttal is közös össztánc zárta a programot, most bolgár néptánctanítás formájában.

8-9.kép Össztánc a Pünkösdi Örökség Ünnep mindkét napján. (fotó: Szathmáry Dóra)

A Kisalföld tájegységben az Undi lakóház udvarát vette birtokba a Cáki Pincesor – Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, akik a pincék bemutatásán túl borospince-kvízzel és borbemutatóval is készültek.

A Nyugat-Dunántúl tájegységben a Vöcköndi lakóház udvarán kapott helyet a Magyarszombatfai Fazekasház, akik fazekas termékek bemutatójával és interaktív korongozással készültek a látogatók számára. A Bagladi lakóházat ezúttal a Budakeszi Tájház lakta be és a papírvirágokból való virágszőnyeg-készítés és a sváb viseletbemutató mellett sváb fánkkal várta az érdeklődőket. Az Iklódbördöcei pajtában hétfőn is a Solymári Svábház – Bauernhaus-t köszönthettük népviseletbemutatóval és viseletes papírbaba készítéssel.

10-11. kép Svábfánk-sütés a Budakeszi Tájház jóvoltából. (fotó: Szathmáry Dóra)

 

Ezúton is hálás köszönetünket fejezzük ki a közreműködő tájházaknak, hogy elfogadták meghívásunkat és még emlékezetesebbé tették a Pünkösdi Örökség Ünnepet!

 

Döbör-Hodászi Gréta