A Szabadtéri Néprajzi Múzeum önálló egységeként működő Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága valamint a Magyarországi Tájházak Szövetsége és a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség közösen szervezte meg 2022. szeptember 10-én a Hagyományaink vendégségben című rendezvényt immár hatodik alkalommal.[1] Az idei programunk témája a lakodalom körül forgott, amivel a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség vőfélytovábbképzéséhez illeszkedtünk. Meghívottaink így elsősorban a saját településükre vagy szélesebb vidékükre jellemző lakodalmi szokásokat, folklórelemeket, tárgyakat és ételeket hoztak. A közösségek a Skanzen Észak-magyarországi falu, a Felföldi mezőváros és a Felső-Tiszavidék tájegységek portáin mutatkozhattak be. Idén rendhagyó módon a teljes napos színpadi program helyett délelőtt egy lakodalom felelevenítése volt a látványosság, mely leány- és legénybúcsúval, menyasszonykikéréssel, lakodalmi menettel vezette a látogatót a Mándi református templomig,  ahol minden közösség képviseletében néhány pár bevonult a templomba és egy vallásos népének eléneklésével szimbolikusan megjelenítették az esketés szertartását is. Ezután a menyasszony útjának elkötése után a lakodalmi menet résztvevői visszamentek saját portájukra, és ott folytatták programjukat, valamint kezdődött a színpadi program is. Idén sem maradhatott el a jubiláló tájházak számára készített emléklapok átadása és a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség résztvevő csoportjainak sem. A rendezvényen összesen 14 tájházas közösség és 16 Muharay csoport vett részt.

1. kép: Közös lakodalmi menet a templomig (Készítő: Ombodi Gergő)

Az Észak-magyarországi falu tájegység Noszvaji pinceházában a Magyar Mezőgazdasági Múzeum – Lajosmizsei Közérdekű Muzeális Kiállítóhely Mesélő menyegző a tanyavilágból címmel hozott programot, melynek része volt a kiállítóhely bemutatása, mesterségbemutató, csuhézás és kézműveskedés, valamint népmesés foglalkozás gyerekek számára.

Mellettük, a Szomolyai pinceház előterében a veszprémi Bakonyi Ház mutatkozott be. Elhozták a tájház élethű makettjét, melynek tetejét levéve a belső helyiségeket lakodalmi elrendezésben mutatták be, hogyan is nézett ki egy lakodalom a parasztházban. Emellett a nyirádi lakodalmi értékeket is bemutatták: a látogatók megismerkedhettek a vőfélyhagyományokkal, de megtanulhatták a cukorperec és a diótorta (grillázs) készítésének fortélyait is, melyet aztán meg is kóstolhattak.

A Karancskeszi lakóház udvarán a Zengővárkonyi Tájház és a Zengővárkonyi Hagyományőrző Művelődési Egyesület kapott helyet, akik a nap folyamán kétszer is menyasszonyöltöztető bemutatóval készültek. Emellett a látogatók megtanulhatták a réteshúzás csínját-bínját, és a helyben megsütött rétest meg is kóstolhatták.

 A Novaji lakóház udvarán a Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesület a lakodalmi előkészületekbe vezette be a látogatókat: ki lehetett próbálni a jegykendővarrást, a jegyajándékok átadásának részleteit, de más kézműves foglalkozásokkal, viseletpróbával, ének- és tánctanítással, valamint lakodalmi sütemények kóstolásával is várták a látogatókat.

A Nemesradnóti lakóház udvarán a sárközi hagyományőrző együttesen képviselői voltak jelen. Báta Község Önkormányzata mellett hat közösség mutatkozott be: az Alsónyéki Hagyományőrző Együttes, a Decsi „Csillagrózsa” Hagyományőrző Néptáncegyüttes, a Decsi „Gyöngyösbokréta” Hagyományőrző Egyesület, a Pörbölyi Hagyományőrző Egyesület, a Sárpilisi „Gerlice madár” Hagyományőrző Együttes, és a „Görönd” Citerazenekar. A közösségek közösen készültek programmal, melynek során rozmaringágat lehetett kötni, vőfélyverseket lehetett tanulni, sárközi ételeket lehetett tanulni, meg lehetett ismerni a viseleteket és a helyi táncokat és énekeket. Ezen kívül itt volt a délelőtti lakodalmi menet menyasszonya, így a menyasszonybúcsúztató és a menyasszonykikérés is itt történt.

2. kép: Lánybúcsú a sárközi hagyományőrzők közreműködésével (Készítő: Ombodi Gergő)

A Magyarpolányi Tájház és Falumúzeum a Perkupai lakóház udvarán mutatta be a sváb lakodalmi szokásokat: meg lehetett hallgatni a német lakodalmi énekeket, menyasszonykikérőt, az ételkínáló szövegeket. A lakodalmi előkészületekbe is betekintést nyerhettünk: készíthettünk rozmaring koszorút, szőhettünk, beszállhattunk a kelengyekészítésbe, illetve megkóstolhattuk a színes kuglófot és az esküvői kalácsot is.

Az Erdőhorváti lakóház portáján a bagi Muharay Elemér Népi Együttes volt, akik bemutatták a bagi táncokat és a bagi viseleteket, illetve bevonták a vendégeket a menyasszonytáncba és a gyertyástáncba is. Itt volt ezen kívül a délelőtti lakodalmi menet vőlegénye, így a menet is innen indult, melyet egy legénybúcsú is megelőzött.

A Boldogi Tájház a Filkeházi lakóház udvarán rendezkedett be és mutatta be a boldogi lakodalmas szokásokat, valamint helyben sütötték a híres boldogi nagyrózsát, de egyéb lakodalmi süteményeket is meg lehetett kóstolni.

Az Erdőhorváti módszertani ház udvarára és vetítős termébe a csanádpalotai Asztalos P. Kálmán Gyűjtemény és Tájház hozott egy fotókiállítást, valamint a „Földön járó csillagok” kiállítását. Emellett a palotai lakodalmasokról készült kisfilmet is meg lehetett tekinteni, illetve lakodalmas táncokat és énekeket lehetett tanulni.

A Homokmégyi Hagyományok Háza pedig a Cselédlakásokban kapott helyet, ahol a konyhában a nap folyamán bemutatóval együtt elkészítettek egy dióstortát (grillázs). Itt meg lehetett nézni az író- és pingálóasszonyokat munka közben, illetve a helyi hagyományőrző táncosok bemutatóját is.

A Felföldi mezőváros tájegység Tállyai lakóházánál a penci Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely mutatkozott be és hozta el kiadványait.

Mellettük, a Hejcei lakóház udvarán a jászberényi Jászsági Hagyományőrző Egylet  biztosított színes programot: lehetett hímzést tanulni, jászsági népdalokat énekelni citerakísérettel, meg lehetett nézni a jászsági táncok bemutatóját, és meg lehetett kóstolni a helyi süteményeket. Emellett volt csigacsinálás, gyerekeknek szóló ügyességi játékok és Cicell néni is mesélt.

A nagykállói Kállai Lakodalmas Egyesület az Erdőbényei lakóház udvarán remek hangulatot csinált énekkel, zenével és csigacsinálással.

A Mádi dézsmaház udvarán a Karádi Tájház képviseletében megjelent Karádi Hímzőkör és a Karádi Mézeskalács Szakkör hozta el kiállításait és segített a látogatóknak a hímzés és a mézeskalácsdíszítés kipróbálásában. A dézsmaházban kapott helyet a rendezvény szakmai programja, mely idén egy kamarakiállítás volt Zorkóczy Miklósné Lázi Évának, a Népművészet Mesterének viseletes babáinak válogatásából. Mit viseljek a lakodalomban? volt a kiállítás címe, mely a magyar nyelvterület különböző részeinek nagyünnepi viseleteit mutatta be. Emellett a 2022-es évben a tájházaktól kért lakodalmi anyagokat is bemutattuk vetített formában és az ebből az anyagból összeállított múzeumpedagógiai foglalkoztató feladatokkal is vártuk a gyerekeket.

A dusnoki Biser Tánccsoport a Mádi kereskedőház portáján minden órában balkáni táncok tanításával és vezetett kézműves programmal várta a látogatókat és állította meg a borozóba igyekvőket.

A Gyöngyösi polgárház udvarán a szanyi Bokréta Néptánc Egyesület készült a látogatóknak lakodalmi süteményekkel, jegykendőhímzéssel, daltanítással, párválasztó játékokkal és fehérgalamb kereséssel, mely egy tréfás menyasszonykikérő.

3. kép: Menyasszonyöltöztetés a szanyi Bokréta Néptánc Egyesülettel (Készítő: Ombodi Gergő)

A Gyöngyösi iparosház belső udvarán a zsámboki Lapu Istvánné Tájház segítésével lehetett kipróbálni a zsámboki hímzést, zsebkendőkészítést és kecelhímzést.[2] Emellett a csigatészta készítésének rejtelmeit is ki lehetett tanulni náluk.

A Mádi kapásházban pedig a Hévízgyörki Aranyalma Hagyományőrző Együttes hozta programját: felelevenítették a menyasszony és a vőlegény búcsúztatásának és befogadásának hagyományát illetve a „kettes lagzit”, de lehetett náluk lakodalmi dalokat tanulni és rozmaringos almát illetve mustot is készíteni.

A Felső-Tiszavidék tájegység Mándi református templomában volt a lakodalmi menet „szertartása”, illetve ezután a templom előtti téren volt egy hatalmas össztánc.

A Vámosoroszi szárazmalom melletti réten két közösség is helyet kapott. A Városlődi Német Nemzetiségi Tájház viselet- és fotókiállítással mutatta be a helyi lakodalmas szokásokat és különféle süteményekkel készültek. Az Albertirsai Tájház pedig a bemutatkozás mellett óriásszínezővel, fotózkodási lehetőséggel és játékos szlovákul tanulással készült. Emellett lehetett náluk kapusztnyikot[3] készíteni és kóstolni, de hoztak mai köntösbe bújtatott lakodalmi italokat is. Természetesen népi játszóházzal és táncházzal is készültek: lehetett nemezelni, fonni, bárányt készíteni, madarat hajtogatni és mézeskalácsot díszíteni.

Az Uszkai lakóház udvarán a Kartali Rozmaring Hagyományőrző Néptánccsoport szórakoztatta a vendégeket seprűtánccal és kartali táncok tanításával, a gyerekeket a párnatánc nevű párválasztó játékkal és egyéb népi játékokkal. Emellett ki lehetett próbálni a lakodalmi mézeskalácsok díszítését és más kézműves foglalkozásban is részt lehetett venni.

A Milotai lakóház udvarán pedig a Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes várta a látogatókat a szakácsasszonyok mulatozásával, lakodalmi sütemények kóstoltatásával, bolond menyasszony táncoltatásával és vőfélyversek tanításával.

4. kép: Nagy a nyüzsgés a Kartali Rozmaring Hagyományőrző Néptánccsoport udvarán (Készítő: Ombodi Gergő)

5. kép: A közös munkával ültetett almafa, mely a tájházas közösségek összetartozását szombolizálja (Készítő: Ombodi Gergő)