Dombovári Márton – Fancsalszki Noémi – Prikler Szilvia Beatrix

 

Tájházi Műhelyek 2023-ban

 

A Tájházigazgatóság és a Tájházszövetség közös szervezésben 2023-ban is folytatódott a Tájházi Műhely sorozat. Idén négy alkalommal, a ZOOM felületén valósultak meg a workshopok, melyek témája a gyűjteményezés, a nyilvántartás, állagmegóvás és a raktározás köré épült, tehát teljes egészében a gyűjtemény volt a középpontban.

 

Gyűjteményezés a tájházakban, 2023. április 28.

Az első Műhely témájául a gyűjteményezést választottuk. A moderátor Fancsalszki Noémi volt. Dr. Bereczki Ibolya előadásában a tájházi gyűjteményezésről és a gyűjteményi stratégiáról beszélt. Ismertette az ide vonatkozó jogszabályi kereteket, majd hangsúlyozta a tudatos gyűjtés fontosságát és azokat a szempontokat, amit figyelembe kell venni a gyűjtés során. A gyűjteménymenedzsment fogalmát tisztázta, és ennek a tájházban való hasznosításáról is beszélt. A gyűjteményi stratégiáról is bővebben szólt, amely a tájházak munkájában is fontos tényezővé kell, hogy váljon. A stratégia megalkotásához szükséges információk is elhangzottak az előadásban. Többek között ide tartozik a tájház számára felajánlott tárgyakkal kapcsolatos döntés. Az előadás végén a berendezéshez kapcsolódó jó tanácsok hangzottak el, számos fotóval illusztrálva.

Prikler Szilvia a gyűjteményezés adminsztrációjának sajátosságait ismertette. Kiemelte, hogy miért van rá szükség, és mik a főbb lépései a gyűjteményezésnek a gyűjteményezési stratégia megalkotásától kezdve a megfelelő szerződések megkötésén keresztül egészen a tárgyak revíziójáig. Az egyik legfontosabb szempont, hogy a gyűjtött tárgyakról listát és fotót kell készíteni, illetve a tárgyak megszerzéséről vásárlási vagy ajándékozási szerződést szükséges kötni, ami a későbbi nyilvántartásba vételt is megkönnyíti.

Ezt követően két tájházi jó gyakorlat következett. Izbékiné Cseuz Gabriella az Algyői Tájház példáján keresztül mutatta be a gyűjtés sajátosságait. A 2001-ben nyílt tájház 2013-ban újult meg, új kiállítás jött létre benne. Ehhez a kiállításhoz szükséges volt új tárgyak gyűjteményezése, valamint kiállítási fotó- és videóanyag készítése. A helyi újságban hirdették meg, hogy gyűjtenek a tájház számára, a lomtalanításra ítélt tárgyakat a szakemberek megnézik. Ami beleillik a kiállítási koncepcióba, azt a tájház számára ajándékozták. A nyugdíjas klub tagjai, intézmények vezetői és magánemberek is ajánlottak fel tárgyakat.

Gyönki Viktória két gyűjtési felhívást ismertetett, melyet Budafokon készítettek el. Létrehoztak egy lakossági felhívást, amihez készült egy plakát, amit több platformon is megjelenítettek. A felhívás célja egy új helytörténeti gyűjtemény létrehozása volt a cél. Erre a felhívásra több felajánlás is érkezett, ebből sajnos nem tudtak mindent befogadni, illetve többen csak digitalizálásra ajánlották fel fotóikat, dokumentumaikat. A gyűjtésnek köszönhetően látványraktárat hoztak létre, valamint a folyosóra a gyűjtött képeket helyezték el. A Budafoki Barlanglakáshoz kapcsolódóan is közzétettek egy felhívást, aminek köszönhetően fényképek kerültek elő az 1960-as évekből, valamint egy másik barlanglakásban működő cipész cégére is a gyűjteménybe került.

 

Nyilvántartás a tájházakban, 2023. május 12.

A 2023-as második Tájházi Műhely a tájházi nyilvántartások lehetőségeit és problémáit járta körül. A moderátor Nagyné dr. Batári Zsuzsanna, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos és ismeretátadási igazgatója volt, köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a gyűjteményezés és a nyilvántartás mennyire fontos minden muzeális intézményben. Bánsági-Pénzes Petra, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Osztályának vezetője a műtárgynyilvántartás jogszabályi hátteréről beszélt előadásában, melyben elmondta a gyűjteményezésre és nyilvántartásra vonatkozó, törvényben előírt követelményeket, elmagyarázta az abban foglaltak gyakorlati megvalósítását és a kérdéses részeket.

Prikler Szilvia Beatrix, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságának néprajzos muzeológusa a tárgyak múzeumi nyilvántartásba, leltárba vételének menetét részletezte, kiemelve azokat a hibalehetőségeket, melyek gyakran előfordulnak a tájházaknál. Fancsalszki Noémi, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságának néprajzos muzeológusa pedig a már nyilvántartásba vett tárgyak közzétételi lehetőségeiről beszélt, melyet a múzeumok alapvető feladatai közé tartoznak. A kiállítás mellett a publikáció, a digitális megjelenítés és a szemléltető használat is szóba került.

A következő előadást dr. Németh Szandra tartotta, aki kifejezetten a digitális nyilvántartási rendszerekről és a múzeumi informatikáról tartotta meg előadását. Kitért a Magyarországon is használatos adatbázisokra, melyek azonban nem akkreditáltak, így minden esetben szükséges mellettük a papír alapú nyilvántartás vezetése is. Fodor Andrea, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum könyvtáros és gyűjteménykezelő kollégája pedig ezeknek a digitális nyilvántartási rendszereknek a gyakorlati tudnivalóit mutatta be, a résztvevők pedig a gyakorlatban is láthatták, hogy hogyan működnek ezek a rendszerek.

Az utolsó előadást Marton Ildikó tartotta, aki az Ócsai Tájház tárgyainak leltározási munkájáról beszélt, a szakmai és logisztikai nehézségeiről, illetve arról, hogy milyen is, mikor a néprajzos megérkezik a tájházba, ahol nem dolgozik muzeológus, és hogy ezt a helyzetet hogyan is lehet kezelni, megoldani.

 

Raktározás a tájházakban, 2023. május 26.

A 2023-as harmadik Tájházi Műhely workshop a tájházi raktározás lehetőségeit és problémáit járta körül. A moderátor Dombovári Márton, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságának tájházi referense volt, a köszöntőt dr. Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese tartotta, melyben beszélt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Vasi Skanzen között megkötött együttműködési megállapodásról és az azt követő tájházi igényfelmérő workshopról, valamint a tájházvezetői képzésről. Dombovári Márton tájházi referens és Fancsalszki Noémi, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságának néprajzos muzeológusa az MTKI által készített, és a magyarországi tájházaknak elküldött, a raktározás és annak körülményeiről szóló kérdőív kiértékeléséről és annak tanulságairól beszéltek előadásukban.

A második előadást dr. Filus Erika, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója tartotta. Prezentációja során intézményük példáin keresztül mutatta be a raktározás lehetséges modelljeit, amik releváns példaként szolgálhatnak a hasonló méretű intézmények vezetői számára. Az előadás során nagy hangsúlyt kapott a látványraktáruk bemutatása, valamint annak megvalósulását biztosító anyagi források és az intézmény raktározással kapcsolatos távlati tervei.

Az utolsó előadást Szabó Balázs, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum restaurátora tartotta, aki két, egymáshoz szorosan kapcsolódó témáról, a műtárgyvédelmi kérdésekről és az anyag szerinti szeparációról beszélt. Előadásában számos olyan raktározási és állagmegóvási lehetőséget mutatott, amelyek kisebb változtatásokkal a tájházakban és kisebb gyűjteményekben is alkalmazhatóak.

 

Műtárgyvédelem a tájházakban, 2023. június 9.

A 2023-as év utolsó Tájházi Műhelyén a tájházi műtárgyvédelmet jártuk körül több szempontból. A moderátor Prikler Szilvia Beatrix volt, a Tájházigazgatóság munkatársa, néprajzos muzeológus.

Dr. Bereczki Ibolya köszöntője után az első előadást Fancsalszki Noémi, a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságának munkatársa tartotta meg, aki bemutatta az évek óta zajló Műtárgyvédelmi és muzeológiai mintaprojektet. Ennek keretében a Tájházigazgatóság és a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszéke a restaurátor hallgatók kurzusának kereteén belül egy előre kiválasztott tájházba látogatnak több napos terepgyakorlat részeként. Itt megismerkednek a kockázatelemzési módszerrel, felmérik a műtárgyakra leselkedő veszélyforrásokat, bizonyos esetekben pedig apróbb beavatkozásokkal védik a tárgyakat. Lehetőség szerint a mintaprojektbe bevonunk néprajzos hallgatókat is, akik a revíziózás és leltározás mellett kiállításmegújítási tervet is készítenek az adott tájház számára.

Szabó Balázs, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum restaurátorának előadása szorosan kapcsolódott az előző témához, ugyanis a tájházakra specifikált preventív műtárgyvédelemről beszélt. Tárgytípusokra és a veszélyforrások típusaira lebontva mutatta be a raktározási és kiállítási elvárásokat, valamint negatív példákat hozott a nem megfelelő kialakításokra és megoldásokra természetesen anonim módon.

Peller Tamás, a Petőfi Irodalmi Múzeum Műtárgyvédelmi és Digitalizálási Osztályának főosztályvezetője a Műtárgyvédelmi és muzeológiai mintaprojektet a restaurátor hallgatók szemszögéből mutatta be, magára az ott végzett munkára fókuszálva. A hallgatók számára kiemelten fontos az ilyen típusú gyakorlati tapasztalat, mivel számos olyan fogást, technikát tanulnak meg, melyeket bármilyen muzeális intézményben alkalmazniuk kell. Illetve élesben, a kiállított tárgyakon, a kiállításon keresztül tanulják meg, hogy mire kell odafigyelni, mit kell észrevenni, és a problémákat hogyan, milyen eszközökkel, milyen módon kell helyben, akár sürgősen megoldani.

Utolsó előadóként Buzás Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főépítésze olyan témáról beszélt, amibe általában nem is gondolunk bele. Ugyanis a tájházak épületeit is kezelhetjük műtárgyakként, a népi építészet emlékeiként, így azok védelme ugyanolyan fontos, mint a műtárgyaké. Buzás Miklós előadásában a különböző típusú problémákat járta körül, mint a vizesedés okai, az elburjánzó növények okozta károk, a falazati repedések. Végezetül pedig kitért arra, hogy ezeket a problémákat, ha időben észreveszik, hogyan lehet javítani, kezelni.

 

A korábbi évekhez hasonlóan a webináriumokról videófelvételeket is készítettünk, melyeket a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságának YouTube csatornáján bármikor vissza lehet nézni.[1]