Tájházi TudásTár 4. Tájházaink megújítása – ismeretadás és múzeumpedagógia

Kmellár Viktória

 

A Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága munkatársai 2018-ban Tájházi TudásTár címmel módszertani sorozatot indítottak útnak, melynek célja a tájházak szakszerű és hiteles fenntartási munkálatainak elősegítése. A sorozat negyedik részében az ismeretátadás és a múzeumpedagógia kapta a főszerepet. A kötet kiadásával egy lépéssel közelebb kerültünk a magyarországi tájházak módszertanilag megalapozott, színvonalas működéséhez, mind a kiállítás, mind az épület, mind a benne folyó programok kapcsán. Az ide vezető útnak az állomásait villantja fel a bevezető szöveg Bereczki Ibolya tollából. 

 

Tájházi TudásTár 4. Tájházaink megújítása – ismeretadás és múzeumpedagógia

Tájházi TudásTár 4. Tájházaink megújítása – ismeretátadás és múzeumpedagógia című kiadvány borítóképe

 

Természetesen az úton való haladás közben, a következő lépés megtételéhez tisztán kell látnunk azt, hogy hova lépünk. Ennek érdekében a korábbi módszertani kötetek megjelenése alapján egy olyan témát szerettünk volna feldolgozni, amiről tudtuk, hogy a tájházi világnak szüksége van. Honnan tudhatjuk, mire van szüksége másoknak? A legegyszerűbb, ha megkérdezzük őket.

A 2019 novemberében elindított kérdőívünk a tájházakban folyó ismeretátadási tevékenységeket mérte fel. Azt, hogy a tájházak milyen programokkal rendelkeznek, milyen korosztállyal tudtak kialakítani kapcsolatokat, milyen oktatási intézménnyel működnek együtt a településen stb. A kérdőív kitöltésével nem burkolt célunk az inspirálás is volt, a programtervezetek átgondolása, célzott felhívás arra, hogy mi az, amit még tehetünk, ha eddig nem tettük meg a tájházunk érdekében. Az értékelés egy reflexió a kitöltők számára, lehetőség, hogy el tudják magukat helyezni a tájházi palettán. Inspirációt nyújthat, ha tájékozódnak, hogy más intézmények mit és hogyan csinálnak. A kérdőív nagy segítséget nyújtott abban is, hogy tudjuk, kikkel vegyük fel a kapcsolatot a kötet elkészültéhez, kik azok, akik jó példával szolgálhatnak. A korábbiakban tettünk fel hasonló kérdéseket a műtárgyvédelem témakörében, a későbbiekben pedig a nyilvántartással kapcsolatban szeretnénk felmérést indítani, mely a következő TudásTárak egyikének tematikáját adja.

A felmérések adatainak közreadása mellett fontos, hogy módszertanilag is támogatást kapjanak a tájházi közösségek. A 2017-ben induló Szabadtéri és tájházi szakági képzésnek már kezdetektől részét képezte az ismeretátadással kapcsolatos tanórák. Ennek szükségességére már a Tájházi Akadémia során felfigyelt a szakma. Az ismeretátadáson belül is egy fontos módszertani segítséget adott közre a Tájházvezetési ismeretek nyomtatott kiadványa: a múzeumpedagógiai forgatókönyvet. A 2012 óta eltelt idő alatt végbement módszertani változások miatt, a módszertani kikristályosodás végett szükségesnek véltük egy múzeumpedagógiai forgatókönyv közreadását a kötetben. Jómagam – Kmellár Viktória, a Tájházigazgatóság muzeológusa – egy általános bemutatást végeztem el, melynek alapjául a Skanzenben elkészült forgatókönyvek szolgáltak. A sablon alapján a főbb gondolatmeneteket, nagyobb csapásirányokat ismerheti meg az olvasó, illetve ennek a műfajnak a szükségességét. A gondosan kidolgozott, részletekbe menően átgondolt múzeumpedagógiai foglalkozás alapja az a folyamat, ami a forgatókönyv megírásával töltött idő alatt alakul ki a foglalkozás készítőjében.

Ezt az alapot egészíti ki Kustánné Hegyi Füstös Ilona, a Skanzen gyakorló muzeológusa által kidolgozott konkrét múzeumpedagógiai forgatókönyv, mely a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban folyó program egyikét, a Munkák a házban és ház körül című foglalkozást mutatja be. A választás azért erre a foglalkozásra esett, mert ennek kapcsán fedeztük fel leginkább azt az eszközkészletet, ami akár egy tájházban is megtalálható. A skanzen repertoárjában ez az egyik legkönnyebben interpretálható foglalkozás tájházi vonatkozásban. Természetesen itt senkit sem arra buzdítok, hogy mintegy ctrl+c és ctrl+v (billentyűkombinációk a Windows alapú számítógépekben a másolás parancsra) alapon másoljuk le a foglalkozást, inkább tekintsünk rá inspirációként saját foglalkozásainkra nézve. A szerző sok éve tartó munkásságát jól mutatják a forgatókönyvben elhelyezett gyakorlatias megjegyzések.

Vass Erika az Algyői Tájház példáján mutatja be milyen lehetőségei vannak a tájházaknak a köznevelés segítésében. Jól látszik a tanulmányból, hogy milyen fontos előkészítő lépéseken kell keresztülmennie a muzeológusnak és az őt segítő tájházasnak ahhoz, hogy egy kialakult enteriőrrel és hozzá tartozó múzeumpedagógiai programmal tudjanak előállni. Vass Erika végzett pedagógusként a kurátori és a pedagógusi munkákat egyben kezelte, bár minden esetben konzultált a tájházat működtető kollégákkal és a közösséggel, akik számára készítette a foglalkozások. Tájházas környezetben egyébként is jellemző az, hogy a nagy múzeumokkal ellentétben nem külön-külön osztályok állnak egy-egy kiállítás tervezési fázisi mögött, hanem a tájházvezető egy személyben látja el mind a kurátori, mind a múzeumpedagógiai, mind a kommunikációs, pénzügyes stb. feladatok mindegyikét. Az írás tulajdonképpen egy esettanulmánya egy ilyen kidolgozási feladatnak: mire kell figyelnünk, hogyan tudunk kapcsolódni a Nemzeti Alaptantervhez, miként dolgozzunk együtt más területekről érkező kollégákkal a közös cél megszületése érdekében.

 

Tájházi TudásTár 4. Tájházaink megújítása – ismeretadás és múzeumpedagógia

Játék az új kiállításban (Algyő, dr. BERECZKI Ibolya felvétele, 2014)

 

A digitális területen már a 2019-es koronavírus járvány miatt kialakult pandémiás helyzet előtt jelentős fejlődés zajlott le, de azóta ez a téma még inkább előtérbe került és fontos felismerni a benne rejlő lehetőségeket. Ezeken az új felületeken sokszor könnyű elveszni, főként, ha olyan ember kezeli a tájházi gyűjteményeket, aki nem jártas ebben a világban. Prikler Szilvia, a Tájházigazgatóság muzeológusa által írt szöveg kapaszkodót nyújt az embernek, tulajdonképpen bevezető térkép a virtuális világ útvesztőiben. Amellett, hogy a virtualitás helyénvalóságát és számos lehetőségét felvonultatja, minden esetben az eszközöket is megadja hozzá: milyen felületen tudunk elkészíteni mentális térképet, mely múzeumokhoz, muzeális intézményekhez fordulhatunk, ha ihletet szeretnénk meríteni? Ezekre a kérdésekre kapja meg a választ az olvasó Prikler Szilvia Beatrix írásából.

Faár Tamara, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közönségszolgálati Osztályának osztályvezetője évek óta foglalkozik az ismeretátadás különböző formáival, a közönséggel kapcsolatba kerülő programok kidolgozásával és koordinálásával. Az ismeretátadásnak azon formáit mutatja be írásában, melynek célközönsége a felnőtt korosztály, és nem tartozik bele a múzeumpedagógia témakörébe. A különböző ismeretátadási formák és ismertetéseik mellett bemutatja az alapvető fogalmakat, melyek elengedhetetlenek a továbbiak megértéséhez, ilyen például az interpretáció és a frontszemélyzet értelmezése. A korábbi évek tapasztalataiból merítve a legjellemzőbb interpretációs elemek felsorolásán túl módszertani hátteret is nyújt az olvasó számára. A tájházak a tudásátadás terén a mintákat nemcsak egymástól, hanem a nagyobb szabadtéri múzeumoktól is vehetik, melyre példát találhatunk az írásban. Azonban különlegességét az adja, hogy a kidolgozott módszertan mellett segítséget nyújt a tájházi közönség számára úgy, hogy lefordítja a módszereket az ő közegükre, ajánlatokat tesz arra, hogy mely módszerek és milyen változtatásokkal használhatók tájházi környezetben.

 

Tájházi TudásTár 4. Tájházaink megújítása – ismeretadás és múzeumpedagógia

Véget ért a Nagy háború című élő történelem a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Bakony, Balaton-felvidék tájegységében (Szentendre, TOKODI Gábor felvétele, 2018)

 

A kötetben az általános módszertani ismertetések és azok tájházi nyelvre való lefordítása mellett az ország több pontjáról a témakörben jártas muzeológusokat és múzeumpedagógusokat kértünk fel, hogy jó gyakorlataikkal inspirációként hassanak kollégáik számára.

Vándorkiállítás, bőröndmúzeum, utazó tájházpedagógia. Mit rejtenek ezek a kifejezések, mi a különbség közöttük, illetve hogyan lehet tájházas szempontból hasznosítani őket? Korompainé Mocsnik Marianna írásából nem csak fény derül a szavak mögött rejlő definíciókra, hanem szemléletes saját példáin keresztül mutatja be azokat. A vándorkiállítás és a bőröndmúzeum talán már ismerős lehet az olvasó számára, a muzeológiába és múzeumpedagógiában régóta jelenlévő fogalmakról van szó. De mit takarhat a Kistelepülési Múzeumpedagógiai Program nevet viselő tájházpedagógia program? Ez az új megközelítésű program a Dr. Bihari Szakértő Iroda kezdeményezésére jött létre, aminek nem csak megálmodásában, hanem megvalósításában és működtetésében is szerepet vállalt és vállal a szerző. A program tapasztalatait, a részt vevő muzeális intézményeket, a gyakorlati tanácsokat mind-mind ismerteti írásában.

 

Tájházi TudásTár 4. Tájházaink megújítása – ismeretadás és múzeumpedagógia

Múzeumpedagógia – A dió és a szőlő szerepe a népi táplálkozásban (Pocsaj, dr. BIHARI-HORVÁTH László felvétele, 2019)

 

A Szegedi Napsugaras Tájház megalakulásakor is fő feladatai közé tartozott az oktatás és az ismeretátadás, aminek következtében már korán a múzeumpedagógiával kezdtek el foglalkozni. Ebből kiindulva már számos programmal bővítették a kínálatukat. A drámapedagógia módszerét is alkalmazzák különböző korcsoportok foglalkozásain, amely példáit három korosztályra levetítve a kötetben Kulik Melinda és Horváth-Kulik Szilvia ismertetnek. Az óvodások Márton napi hagyományokban vesznek részt, az alsó tagozatos korosztály Az aranyszőrű bárány című népmese kapcsán a pásztorkultúrával ismerkedhetnek meg, míg a középiskolások számára egy Tömörkény novella adja az alapot a régi korok szokásainak megismerésére. Az írásban a foglalkozás mozzanatai olyan részletességgel jelennek meg az olvasó előtt, hogy szinte ott érzi magát a helyszínen a gyerekek között. A részletes ismertetés miatt kiváló inspirációként szolgálhat más tájházak gyűjteményéhez igazítva.

 

Tájházi TudásTár 4. Tájházaink megújítása – ismeretadás és múzeumpedagógia

Márton napi hagyományok – libatömés a Napsugaras Tájházban (Szeged, KULIK Melinda felvétele, 2019)

 

A Felpéci Tájház igen különleges helyzetben van a bemutatóterei tekintetében. A tájház épületén és az udvarában található nyílt- és zártterű foglalkoztató terein kívül, a település határában lévő présházban is tudnak foglalkozásokat tartani. A lakóház és a présház épületének kettősségével az egykori életmódot egységében tudják bemutatni, hiszen a térség a Pannonhalmi borvidékhez tartozik, így a legtöbb család rendelkezett a falu határában borospincével. Mocsnik Marianna írásából kiderült milyen az, ha a múzeumpedagógus érkezik házhoz, Géber József írásából ízelítőt kaphatunk abból, hogy milyen, ha a látogatókat a tájház utaztatja a tematikus programokra a saját portájára. A 2010-ben Tájházi Tudományok címen indult program során négy faluból, négy hónapon keresztül szerdánként, heti váltásban érkeztek a programra. A négyhónapos programsorozat tapasztalatai mellett – mely a későbbi megalapozott szakmai tudást is elindította – a további múzeumpedagógiai programokról és tervekről tudósít minket az iromány.

 

Tájházi TudásTár 4. Tájházaink megújítása – ismeretadás és múzeumpedagógia

Érik a szőlő, hajlik a vessző… múzeumpedagógiai foglalkozás a Felpéci Tájház udvarán (Felpéc, DOMBI Alajosné felvétele, 2011)

 

A Budakeszi Tájházban a múzeumpedagógiai programok mintegy tizenötéves múltra tekintek vissza, ezért nem csoda, ha számos programmal tudja várni a látogatóit. Nádas Anna ízelítőjéből megtudhatjuk, hogy hogyan kapcsolódnak a környező nemzetiségi iskolához a sváb tájház munkatársai. Emellett pedig mindegy egyes látogatócsoporthoz, – akik megfordulhatnak a tájházban – egy-egy példát hoz a repertoárból. A célcsoportok nem csupán az óvodától a középiskoláig terjednek, hanem a családos és az idősebb látogatóknak kínált programokra is kitér. A hagyományos budakeszi viselet témakörében a legkisebbektől a tinédzserekig mutatja be a programot, mely ugyanazzal a tematikával rendelkezik, mégis az adott korosztály – néhol még egy adott nem – sajátosságaira vannak szabva. Ezeket végigolvasva szépen kirajzolódik, hogy az azonos témát milyen más-más eszközökkel kell megszólaltatni az eltérő korosztályú diákok számára.

 

Tájházi TudásTár 4. Tájházaink megújítása – ismeretadás és múzeumpedagógia

Gyerekek sváb viseletben (Budakeszi, NÁDAS Anna felvétele, 2017)

 

A Tájházigazgatóság felméréséből kiderült, hogy az ismeretátadási programok között az egyik legnépszerűbbek a gasztronómiával foglalkozók, ezért kötetünkből egy ilyen tematikájú foglalkozás bemutatása sem maradhatott el. Az új múzeumpedagógiai programok kidolgozásánál fontos, hogy a foglalkozást a tervezni kívánt célcsoporttal teszteljük, így a visszajelzésekből fejlődhetünk. A Gabona és kenyér című program esetében sem tettek másként, melynek tapasztalataival egy kiforrott foglalkozás bemutatásában találkozhatunk. Kormos Rebeka írásában a program tervezete is megtekinthető, világos fogalmazása és gyakorlatias tanácsai által bármely tájházi környezetbe könnyen adaptálhatóak. Már csak a sütőasszonyt kell hozzá megkeresni!

 

Tájházi TudásTár 4. Tájházaink megújítása – ismeretadás és múzeumpedagógia

Forog a kicsi malom (Ócsa, PEER Réka felvétele, 2017)

 

A Tájházi TudásTár negyedik kötete egy újabb lépés a tájházak módszertani támogatásában. Az ismeretátadás és a múzeumpedagógia témakörében úgy gondolom, hogy hasznos útmutatót tudhat magáénak a tájházi közösség, a jó példákból, egymás munkáiból inspirálóvá a saját maguk fejlődését tudják szolgálni. A kötetben szereplő szerzők mindegyike nagyszerű munkát végez saját tájházában, a módszertani írások pedig remek alapot nyújtanak az elmélet elsajátítására. A Tájházigazgatóság munkatársai a továbbiakban is dolgoznak a további TudásTárak kötetein, melyek közül a következőkben a Szabadtéri muzeológiai és tájházi szakági képzésben részt vevők kiváló minősítést szerzett dolgozatai, valamint a Kubinyi Ágoston Programban nyertesként kikerülő tájházak jó gyakorlatai lesznek a középpontban. Remélem az eddigi kötetek mindenki számára hasznosnak bizonyultak, jó olvasást és inspirálódást kívánok mindenkinek!

A teljes kötet online formában a honlapon ide kattintva elérhető.

Eseménynaptár    
HKSZCSPSZV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31

MÁJUS

14

PÉNTEK

  MÁJ 14 Tájházi Műhely - Tájházak és közösségeik - közösségi tájházak
  JÚN 26 Tájházak Napja 2021
  AUG 08 Népi Építészeti Nyári Egyetem
MTKI HÍREK


2021. 03. 25.
In memoriam Horváth Attila
2021. 01. 25.
A Felpéci Tájház 2020-ban az Év Tájháza
2020. 12. 17.
Karácsonyi üdvözlet
A Tájházszövetség hírei

2021. 04. 22.
IX. TÁJHÁZAK NAPJA felhívás
2021. 04. 22.
Tájházi Műhely
2021. 01. 31.
PAPÍRÉRT KÜLDENI
SKANZEN HÍREK