Vilma-ház

A tájház épületét 1839-ben építette a református , jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház volt Somogyszob első tégla parasztháza. Az eredetileg zsúpfedeles háznak két darab földes padozatú szobája volt. Nagy szobája, nagy mestergerendája is mutatja a család módosságát. A tisztaszobának három ablaka közül kettő az utcára, egy pedig az udvarra néz. A lakószobának is az udvarra egy, a hátsó udvarra két ablaka néz. Az ablakokon bújtatott vasrács volt, melyet helyi mester készített. A füstöskonyhában, ami a ház ékének számít, egy hat kenyeres és egy kacsasütő kemence található, padkával ellátva. A konyhából lfűthetők a szobák, melyekben cserépkályhák voltak. Az 1960-as években kiemelten foglalkoztak a kutatók a Luther utca 24.alatti portával, ekkor elkészítették az akkor még teljes porta felmérését. Dr Kerecsényi Edit dolgozatában már 1967-ben megfogalmazódott a Vilma- ház, a gazdasági épületek, a méhes, a pince, a kútház védelmének, megmentésének igénye is. A méhest a Szennai Skanzenbe telepítették át, a somogyszobi portára, a többi elpusztult. Puskás Vilma halála után 1982-ben országos műemléki rangot kapott a megmaradt lakóház, s kormányzati segítséggel községi tulajdonba került. 2001-ben a ház felújításra került, majd 2003. szeptember 5-án a tájház megnyitotta kapuit. A ház berendezését a falu polgárai adták össze. A régi szellemi, tárgyi emlékek gyűjtése még ma is tart. Az ingatlan, a rajta levő épületekkel az önkormányzat tulajdona, a gyűjtemény, berendezés és egyéb ingóságok a Vilma Háza Alapítványé. 2014-ben pályázati úton a hátsó udvarra egy új, nagy melléképületet épült Szakonyi László építész tervei alapján , Spanics Ágnes elnök szervezésében, melyben nagy konyha kemencével és egy nagy foglalkoztatótér van. Itt kapott helyet a kovácsműhely is. 2017-18-ban a foglalkoztató tetőtere került beépítésre, ahol egy kiállítótér berendezése a cél. 2018-ban elkészült a fészer is.