Mit tehetünk a kényszerű zárva tartás ideje alatt? – Állagvédelmi feladatok tájházainkban

Kmellár Viktória

 

Az új koronavírus miatt kialakult helyzetben sajnos, tájházaink továbbra is határozatlan ideig zárva tartanak. De ez alatt az időszak alatt is fontos, hogy gondoskodjunk a tájház épületéről, a kiállításról és a gyűjteményről, ne maradjanak gazdátlanul épületeink, portáink. A Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága által a tavalyi évben elindított cikksorozat tovább folytatódik. Célunk, hogy tanácsokat adjunk a zárva tartó tájházak számára, hogy mire figyeljenek oda, és tudjuk milyen munkákat célszerű elvégezni ebben az időszakban.

 

Első cikkünkben a tavaszi nagytakarítás kapcsán a műtárgyvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat osztottunk meg a tájházak vezetőivel, gondnokaival, fenntartóival. A természet újjászületésével környezetünk megtisztítása – és tájházaink műtárgyainak karbantartása is – fontos számunkra. Olyan tanácsokkal láttuk el a tájházak működtetőit, amit műtárgyvédelmi szakember személyes bevonása nélkül, előzetes ismeretekkel felvértezve is elvégezhetnek. A cikksorozat következő részében ugyanerre a feladatra vállalkozunk az épületek kapcsán. A sorozat további cikket a jobb sarokban lévő címekre kattintva lehet elérni.

 

A legfontosabb feladat, amit egy tájház vezetőjének, gondnokának ügyelnie kell, a folyamatos megfigyelés. Ugyrenis a legtöbb kárt az időben nem észrevett problémák okozzák a későbbiek során. A mostani, lelassult – látogató csoportoktól mentes – időben lehetőség adódik rá, hogy hetente egyszer alaposan szemügyre vegyük épületeinket. A falakon található repedések felülvizsgálására remek alkalom ez, ugyanis a szerkezeti hibákra ezek hívják fel a figyelmet. A repedéseket három nagyobb csoportba sorolhatjuk:

 

-        apró, hajszál méretű repedések, melyek a vakolat repedéséből adódnak;

-        határozott vízszintes vagy függőleges repedések, melyek építéstörténeti nyomokra utalnak, illetve

-        ferde irányú, átlós repedések, melyek komoly statikai problémát vetítenek elénk.

 

Mit tehetünk a kényszerű zárva tartás ideje alatt? – Állagvédelmi feladatok tájházainkbanHosszanti irányú repedés a falon  (BUZÁS Miklós felvétele, 2018)

 

A repedések első két csoportját mi magunk is orvosolhatjuk egy új réteg tapasztással és meszeléssel. A ferde irányú repedések esetében azonban mielőbb forduljunk statikushoz! A tapasztás a paraszti kultúrában a tavaszi időszakhoz – ezen belül is a húsvétot megelőző héthez – tartozott, és kifejezetten női munkának számított. A külső tapasztás évenkénti, legalább egyszeri gondos javításával falazatunk akár 100-150 évet is megérhet.[1]

 

Sár definíciója: agyagos föld, szükség szerint homokkal soványítva és szalmával vagy törekkel erősítve.

 

A tapasztásra előkészített sarat két-három rétegben hordjuk fel, melynél az első réteget durvább keverékből érdemes készíteni. A rétegek között hagyjunk száradási időt, hogy elkerüljük az újabb repedések keletkezését. Mindig ügyeljünk, hogy új réteget csak kellően benedvesített felületre szabad fölvinni! A felületre felvitt anyagot lécekkel vagy a kezünkkel tudjuk elsimítani. Az utolsó réteg tapasztás lehetőleg egy nagyon finom, rotált földdel - ideális esetben lótrágyával keverten készítsük el. Az így előkészített és kellően kiszáradt felületet lehet meszelni. Fontos, hogy a sárral történő tapasztást fagymentes időben végezzük! Amennyiben nem ismerjük a helyi sár tulajdonságait, mindenképpen konzultáljunk hozzá értő személlyel. Alapvetően elmondható, hogy a homokkal, szalmával, törekkel vagy egyéb szálas adalékkal kevert sár szabadon alakítható. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy minden sár más minőségű, kövérségétől és soványságától függően kell velük bánni.

 

Mit tehetünk a kényszerű zárva tartás ideje alatt? – Állagvédelmi feladatok tájházainkban

 

Tapasztás a Nyugat- dunántúl tájegységben a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (leltári szám: MNÉA F-6773)

 

A tavaszi kellemes idő beálltával könnyebben száradó tapasztást minden évben újra is meszelték. A meszeléshez jól megoldódott, rögmentes mészpépet használtak fel. A még fehérebb hatás érdekében rézgálicot is kevertek hozzá. Több rétegben hordták fel a meszet is, ügyelve arra, hogy a rétegek egymást keresztezzék: azaz, ha elsőként függőlegesen húzták a korongot, akkor a következő rétegnél merőlegesen festettek erre, minden rétegnél fordítva az irányon. A tapasztással ellentétben a meszelésnél az utolsó rétegnél nem hígabb, hanem sűrűbb anyagot használtak. Mielőtt munkához kezdünk, tájékozódjunk a településen, és vonjuk be a helyi közösség hozzáértő tagjait is!

 

Mit tehetünk a kényszerű zárva tartás ideje alatt? – Állagvédelmi feladatok tájházainkban

Felületi repedések a tapasztáson (KMELLÁR Viktória felvétele, 2019)

 

A falazat problémáinak megszüntetése után az épület tetején is végezhetünk egyszerűbb beavatkozásokat. A padlásról nézve könnyen kiderül, – hogy amennyiben cseréppel fedett épületünk van – történt-e a téli időszak alatt, vagy a közelmúltban előforduló nagy szelek hatására cserépelmozdulás. Ezeknek a helyreigazítása könnyűszerrel megtörténhet, és a későbbiekben fellépő beázástól mentheti meg műtárgyainkat. Amennyiben azonban épületünk zsúptetővel rendelkezik, úgy ez az időszak megfelelő arra, hogy elvégezzük rajta a fésülést. A téli, vagy az utána keletkezett csapadék mélyedéseket okozhatott a héjazatban – esetleg a jó idő hatására már mohásodni is kezdhetett –. A fésülés során ezeket az egyenlőtlenségeket, oda nem illő anyagokat távolíthatjuk el a tetőről. Mielőtt azonban a tetőhöz kapcsolódó karbantartásokat elkezdjük, fontos szem előtt tartani saját biztonságunkat!

 

Mit tehetünk a kényszerű zárva tartás ideje alatt? – Állagvédelmi feladatok tájházainkban

A fésülés folyamata Pityerszeren (KMELLÁR Viktória felvétele, 2018)

 

Mind a falazat, mind a héjazat tekintetében okozhatnak problémát az épület közelében lévő növényzet. A falazat közelében lévő cserjék összegyűjtik a nedvességet, melyek a felázást, míg a tetőre lógó faágak a beázást segíthetik elő. Ezek rendszeres metszése a tájház tulajdonosa, gondnoka által is elvégezhető feladat, mellyel segítheti megvédeni az épületet az egyik legmeghatározóbb károsító tényezőtől: a nedvességtől.

 

Mit tehetünk a kényszerű zárva tartás ideje alatt? – Állagvédelmi feladatok tájházainkban

Épületre rálógó fa (KMELLÁR Viktória felvétele, 2019) 

 

Amennyiben további, állagvédelemmel kapcsolatos cikkeket szeretne olvasni, úgy az ajánlott irodalom mellett felhívjuk figyelmét a Tájházi TudásTár 3. Tájházaink megújítása – hagyományos népi építészeti technikák című kiadványunkra, mely a honlapunkon is elérhető.

A gyakorlat elsajátításában pedig Gáspár János, vályogfal-építő mester bemutató rövidfilmje nyújthat segítséget.

https://www.youtube.com/watch?v=sXEr7geFhdI

 

 

Ajánlott irodalom

 

DOMOKOS OTTÓ (főszerk.)

1991    Magyar Néprajz III. Kézművesség. Akadémia Kiadó: Budapest. 614–619.

https://mek.oszk.hu/02100/02152/html/03/187.html [letöltés dátuma: 2020. 04. 08.]

FILEP Antal

1982    Tapasztás szócikk. In. ORTUTAY Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon V. Sz–Zs. Akadémia Kiadó: Budapest. 200.

https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-410.html [letöltés dátuma: 2020. 04. 08.]

KMELLÁR Viktória /szerk./

2020    Tájházi TudásTár 3. Tájházaink megújítása – hagyományos népi építészeti technológiák. Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Szentendre

https://tajhazigazgatosag.skanzen.hu/admin/data/file/20200428/ttt_3_ebook.pdf [letöltés dátuma: 2021. 03. 12]



[1] FILEP Antal 1982: 200.

Eseménynaptár    
HKSZCSPSZV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31

MÁJUS

14

PÉNTEK

  MÁJ 14 Tájházi Műhely - Tájházak és közösségeik - közösségi tájházak
  JÚN 26 Tájházak Napja 2021
  AUG 08 Népi Építészeti Nyári Egyetem
MTKI HÍREK


2021. 03. 25.
In memoriam Horváth Attila
2021. 01. 25.
A Felpéci Tájház 2020-ban az Év Tájháza
2020. 12. 17.
Karácsonyi üdvözlet
A Tájházszövetség hírei

2021. 04. 22.
IX. TÁJHÁZAK NAPJA felhívás
2021. 04. 22.
Tájházi Műhely
2021. 01. 31.
PAPÍRÉRT KÜLDENI
SKANZEN HÍREK