Pályázati börze (nem csak) tájházaknak

Prikler Szilvia Beatrix

Pályázati börze (nem csak) tájházaknak

 

2024. március 18-án tartották az Óbudai Múzeum Goldberger Textilipari Gyűjteményében a VII. Mesterségünk címere: múzeum – Pályázatokon innen és túl című konferenciát. A nap folyamán számos olyan pályázati lehetőség hangzott el, melyek tájházak, tájházasok számára is kiemelten hasznosak lehetnek mind építészeti/infrastrukturális felújítás, mind a kiállítás létrehozása/megújítása, mind pedig a kapcsolódó programok vagy kiadványok terén.

            Söptei Eszternek, az Óbudai Múzeum szakmai igazgatóhelyettesének és dr. Bereczki Ibolyának, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettesének köszöntője után az első előadást Eszenyi Miklós, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárságának a Kulturális Fejlesztési és Monitoring Főosztályának kulturális fejlesztési referense tartotta.

Pályázati börze (nem csak) tájházaknak

            Eszenyi Miklós, a Kulturális Fejlesztési és Monitoring Főosztály (Kulturális és Innovációs Minisztérium, Kultúráért Felelős Államtitkárság) kulturális fejlesztési referense az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségekről tartott előadást. TOP Plusz-1.3.2-23 Fenntartható városfejlesztés című pályázatra csak a vármegyei önkormányzat integrált területi programjában kijelölt városok pályázhatnak, ott is az önkormányzatok. Azonban így is érdemes utánanézni a lehetőségnek, mert az önkormányzatokkal történő együttműködés keretében kialakítható olyan fejlesztés, melyben s tájház is nyerhet. A TOP Plusz-3.1.3-21 Helyi humán fejlesztések című pályázat közelebb állhat a múzeumokhoz, ugyanis célja a helyi kulturális közösségfejlesztési folyamat kezdeményezése és megvalósítása településeken, településrészeken, melynek keretében közösségi akciók, események és programok is megvalósíthatók. Ezekbe a programokba beletartoznak a település történetét kutató programok, a tájház számára szervezett lakossági gyűjtések. A pályázatot 2025-ig lehet majd leadni, de a pontos határidők vármegyénként eltérnek. Az EFOP Plusz program egyik prioritását a társadalmi felzárkózási fejlesztések adják. Célja, hogy ösztönözze az aktív befogadást, többek között az esélyegyenlőség, a megkülönböztetés-mentesség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, melyben az egész életen át tartó tanulás támogatása is lehetséges. Itt a kulturális intézmények vagy fenntartóik adhatják be a pályázatokat, és a források 70%-ának a fejlesztendő járásokban kell hasznosulnia. Utolsóként pedig az Interreg határon átnyúló programjait ismertette Eszenyi Miklós, melyek legalább egy magyar és egy határon túli partner közös pályázataként valósulhat meg. A hangsúly az infrastrukturális fejlesztések a helyi kulturális örökség és (kulturális) turizmus érdekében, valamint a határon átnyúló közös programokon lesz.

            Dr. Bereczki Ibolya Hazai pályázati lehetőségek a kiíró, a pályázó és a bíráló szemével című előadásában a leadandó pályázatok szakmai színvonalának növelése érdekében fejtette ki, hogy a bírálók mit és milyen formában is szeretnek látni a dokumentumokban. A tervezésnél a legfontosabb, hogy megvalósítható határidőkel határozzunk meg, és a pályázatba csak az ahhoz illeszkedő költségvetési jogcímeket írjunk be, és természetesen tartsuk be a formai követelményeket. A kötelező mellékletek hiánya a pályázattól való eleséssel járhat, ahogy a nem megfelelő szakmai és pénzügyi beszámoló is büntetéssel, vagy a megnyert összeg visszafizetésével járhat. Fontos megkülönböztetni még a pályázatokat és a támogatásokat. Utóbbiba tartoznak például a Népi Építészeti Program[1] kiírásai, míg az előbbibe a Nemzeti Kulturális Alap pályázatai.[2] Itt jelenleg két lehetőség van: az Építőművészet Kollégiumánál lehet több célra pályázatot benyújtani, illetve a Népművészet Kollégiumánál lehet népművészeti témájú rendezvények és programok megvalósítására pályázni.

            Vedovatti Anildo, kommunikációs menedzser (EPALE Magyarország, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Nemzetközi Csoport) Előnyök és hátrányok a hálózatosodásban című előadásában az EPALE közösségi platformot[3] mutatta be a résztvevőknek, melynek fő célja a folyamatos felnőttkori tanulás támogatása. A felület nagy előnye, hogy partnerkeresővel is rendelkezik, illetve megtalálható itt egy online tanfolyamkatalógus is, melyet akár mobilalkalmazásként is el lehet érni. Ezen felül minden évben vannak kiemelt témák, idén a három is:

  1. Átképzés és továbbképzés a digitális átállás érdekében.
  2. Felnőttképzés és felnőttoktatás a fenntartható fejlődésért.
  3. A felnőttkori tanulás, mint a szegénységből való kiút.

Az utolsó nagy előadást pedig Rozgonyi Zsuzsanna, a Tempus Közalapítvány Erasmus+ Partnerségi Csoportjának csoportvezetője tartotta Erasmus+ pályázati lehetőségek múzeumok számára címmel.[4] A pályázat jelenlegi fő témái és céljai az Európai Unió értékeinek védelme, a befogadás elősegítése és a diszkrimináció elleni küzdelem, a digitális átállás elősegítése, illetve a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Az Erasmus+ az együttműködési célú partnerségek alprogramja lehet érdekes a muzeális intézmények számára, ezen belül is két szintet különböztetnek meg. A kis léptékű partnerségek egyfajta belépési szintet jelentenek, melyben legalább két független intézménynek kell részt vennie két különböző, a programban résztvevő országból, a programjukat pedig 6-24 hónap alatt kell teljesíteni. A 30-60 ezer euró közötti elnyerhető támogatásnak pedig egyszerűsített az elszámolása és a beszámolása egyaránt. A partnerségi együttműködések alprogram már komplexebb projekteket támogat legalább három partnerintézmény bevonásával. A megvalósítás is hosszabb, 12-24 hónapos, illetve három kategóriaösszegben lehet pályázni: 120, 250 vagy 400 ezer euróra.

Utolsóként Vandlik Katalin, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ oktatási csoportvezetője a MOKK Múzeumi pályázatírás és projektmenedzsment című képzését és még néhány lehetőséget mutatott be. Kiemelte, hogy a 2024-es képzési paletta szinte csak ingyenes elemeket tartalmaz.[5]

Pályázati börze (nem csak) tájházaknak

A konferencia lezárásaként pedig a World Café következett, ahol négy kis csoportban beszélgethettek és oszthatták meg a pályázatokkal kapcsolatos tapasztalataikat a résztvevők. Az első három asztalfelelős a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ munkatársai, míg a negyedik asztalfelelős a Múzeumok és Látogatók Alapítvány ügyvezetője volt. Az Európai Uniós pályázatok tapasztalatai című asztalt Pacsika Márton vezette, a Hazai pályázatok – NKA, Múzeumpedagógiai Nívódíj, Múzeumok Őszi Fesztiválja – tapasztalatait Sziray Zsófia, a Minősítések (Családbarát Múzeum, Közösségi Múzeum) tapasztalatai címűt pedig Kajári Gabriella. A Nemzetközi pályázatok tapasztalatainak asztalfelelőse pedig Miszné Korenchy Anikó volt. A kiscsoportos tapasztalatcsere után természetesen az asztalfelelősök a teljes hallgatóság előtt összefoglalták a beszélgetések tanulságait.

A program befejezéseként Kalló Regina, a házigazda intézmény muzeológusa tartott tárlatvezetést a Goldberger Textilipari Gyűjtemény Goldberger-galaxis című állandó kiállításában.

Pályázati börze (nem csak) tájházaknak



[3] https://epale.ec.europa.eu/hu Letöltés dátuma: 2024. 03. 26.

[4] https://erasmusplusz.hu/ Letöltés dátuma: 2024. 03. 26.

[5] https://mokk.skanzen.hu/kepzeseink Letöltés dátuma: 2024. 03. 26.

Eseménynaptár    
HKSZCSPSZV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

AUGUSZTUS

08

PÉNTEK

MTKI HÍREK


2025. 06. 25.
Az Év Tájháza Felhívás
2025. 03. 06.
Tájházak Napja Felhívás 2025
2024. 10. 04.
Az Év Tájháza cím birtokosa 2024-ben az Orfűi Malmok
A Tájházszövetség hírei

SKANZEN HÍREK

2025. 08. 06.
Amit nem kommunikálunk, az nincs is!
2025. 08. 04.
Alkalmazott muzeológia továbbképzés indul a Skanzenben
2025. 07. 07.
Turizmus, fenntarthatóan, múzeumi köntösben?