Betűméret:

Kik vagyunk

A Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága (rövid nevén MTKI vagy Tájházigazgatóság) 2017. április 1-től működő szervezeti egység a Szabadtéri Néprajzi Múzeumon belül, melynek fő feladatkörébe a magyar és határon túli magyar vonatkozású tájházak szakmai segítő és koordinációs, tudományos feladatai tartoznak. A helyben megőrzött népi építészeti örökség kataszterének frissítése, aktualizálása, valamint a tájházak fenntartóinak és vezetőinek tájékoztatása, képzése, szaktanácsadási tevékenység ugyancsak része a munkánknak.

A tájházak sajátos közgyűjtemények, melyek a muzeológia, a közösségformálás, a népi műemlékvédelem és fenntartás elemeit foglalják magukban. A népi műemlékvédelem jelentős objektumai is a tájházak, ezért az MTKI kiemelt feladatának tekinti a műemlékek gondozásának segítségét, állapotuk figyelemmel kísérését és a szükséges beavatkozások elindítását. Ehhez szervesen kapcsolódva végezzük az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízására a Kubinyi Ágoston Programban nyertes tájházak monitoring feladatait.

Kik vagyunk

 

Az Igazgatóság első feladatának tekintette a tájházi adatbázis kialakítását, valamint annak frissítését, az adatainak pontosítását, bővítését. Az adatbázis megalkotásához kérdőíves felmérést indítottunk el és kapcsolatépítést kezdeményeztünk a tájházak fenntartóival, a szakmai civil szervezetekkel (Magyarországi Tájházak Szövetsége, Oszkói Hegypásztor Kör), valamint a regionális és területi muzeális intézményekkel. A Tájházszövetség rendezvényeibe bekapcsolódott az Igazgatóság, ahol a szakmai kérdésekben, pályázati felkészítésekben nyújtott segítséget a szövetség tagjainak. Míg a Tájházszövetség elsősorban a tájházak civil bázisának erősítésében tevékenykedik, addig az Igazgatóság a működés szakmaiságának biztosításában vállal fontos szerepet.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Hagyományaink vendégségben címmel minden évben fesztivált szervezünk a tájházak számára, ahol köszöntjük a fennállásuk kerek évfordulóját ünneplő intézményeket, valamint az adott év tematikájához kapcsolódó programmal rendelkező tájházakat is vendégül látjuk. Ez a rendezvény jó alkalom a tájházakhoz kapcsolódó közösségek számára, hogy találkozzanak egymással, valamint a nagyközönség is megismerheti a tájházakat, betekintést nyerhetnek tevékenységükbe.

 Kik vagyunk

 

Az EMMI támogatásával 2017-ben elindítottuk Szabadtéri néprajzi muzeológiai és tájházi szakági képzésünket, 60 órás akkreditált felnőttképzési formában, amelyet a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központtal közösen szervezünk. A képzés célcsoportjai a tájházakat vezetők és a tájházakban dolgozók. Célunk olyan komplex ismereteket igénylő tudást átadni, melyet a mindennapi munkavégzés során hasznosítani tudnak a résztvevők. A képzés két hétből áll, melyet a szentendrei és szennai Skanzenben rendezünk meg. Jelenleg az ötödik képzésre való jelentkezés zajlik. Az elmúlt négy képzés végén összesen 64 fő kapott tanúsítványt a képzés elvégzéséről. A visszajelzések alapján a képzésen tanultakkal elégedettek voltak, munkájuk során alkalmazható tudást kaptak általa.

2020-ban elindult a Tájházi referensi, 60 órás akkreditált képzésünk, melynek célja, hogy a referensek a tájházvezetők munkájának segítéséhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati tudást elsajátítsák. A tájházak létrehozásához és működéséhez szakszerű ismereteket szerezzenek meg és képesek legyenek azokat továbbadni a fenntartók számára.

Kik vagyunk

 

2017-ben együttműködést alakítottunk ki a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékével, melynek eredményeképpen már négy alkalommal szerveztük meg a Műtárgyvédelmi és muzeológiai mintaprojektet az Endrődi-, a Jósvafői, a békéscsabai Szlovák -, és a tótkomlósi Szlovák Tájházban, valamint a zsámbéki Szent Vendel Domborműves Népi Lakóházban. Ennek célja, hogy a restaurátor hallgatók megismerkedjenek a sajátos tájházi műtárgykörnyezettel és a gyakorlatban is elsajátíthassák a kockázatkezelés módszerét. A mintaprojektben néprajz szakos egyetemisták is részt vettek, akik a tájházak revízióját végezték el, aminek során megismerkedtek a tájházakat jellemző enteriőr berendezéssel, valamint tárgyismeretük gyarapodott.

Kik vagyunk

 

2018-ban Tájházi TudásTár címmel elindítottuk módszertani sorozatunkat. A Tájházi TudásTár 1 Tájházaink megújítása – a kiállítási forgatókönyv célja a tájházakban megrendezett kiállítások szakszerű, hiteles és egyúttal élményt nyújtó bemutatásának segítése. A Hosszúhetényi Tájház, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és az Algyői Tájház kiállításai gondos előkészítő munka nyomán születtek meg, a részletes forgatókönyvek közreadásával, a pontos tárgylistákkal, látványtervvel, a közreadott szövegekkel mintát adnak a tájházakat megálmodók számára. 

A sorozat 2019-ben folytatódott Tájházi TudásTár 2. Tájházaink megújítása – műtárgyvédelem a tájházakban címmel. A kötet alapjául a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszéke, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor és Restaurátorképző Főosztálya, valamint a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága által közösen kialakított Műtárgyvédelmi és muzeológiai mintaprojekt szolgált. Ezentúl összefoglaló képet nyújt szabadtéri és tájházi műtárgyvédelemhez kapcsolódóan. A kötet olyan írásokat tartalmaz, melyek hasznosak lehetnek a tájházakat vezetők és gondozók számára, felhívják a figyelmet a különböző károsító tényezőkre és ezek megelőzésének vagy elhárításának módjaira, valamint a tájházakat vezetők által is elvégezhető beavatkozásokat mutatnak be.

A  sorozat harmadik részében az épületek és a benne található tüzelőberendezések állagvédelmére helyeztük a hangsúlyt, így a kötet a Tájházi TudásTár 3. Tájházaink megújítása – hagyományos népi építészeti technikák címet kapta. A kötetben található írásokkal – a „Nagyapám Háza” Örökségvédelmi Programon és a Népi Építészeti Nyári Egyetemen keresztül – szeretnénk bemutatni, hogy milyen jó gyakorlatok léteznek a hagyományos népi építészeti technológiával készült épületeink megóvása érdekében. Ezen túl egy olyan tudást is szeretnénk közvetíteni, mellyel az egyszerűbb beavatkozásokat a fenntartók vagy tulajdonosok is el tudják végezni, ahogyan ezt a hagyományos paraszti társadalomban is tették. A kiadványban így bemutatjuk a sármunkákat, a tapasztást, – a meszelést, a vesszőfonás technikáját, valamint a tetőfedési munkálatok közül a zsúpfedést. A házon belüli teendőknél Sabján Tibor – a Skanzen egykori építész-muzeológusa – munkássága nyomán a tüzelőberendezések karbantartási feladataira is kitérünk. A kötettel az ő emléke előtt szeretnénk tisztelegni.

2020-ban megjelent a sorozat negyedik kötete Tájházi TudásTár 4. Tájházaink megújítása – ismeretátadás és múzeumpedagógia címmel. A tájházak egyik legfontosabb szerepe a múzeumi funkciók mellett az ismeretátadás, melynek segítségével az intézményben őrzött tudás átörökíthető. A múzeumok, így a tájházak alapvetően nem oktatási intézmények, de a 21. századi új trendek alapján köztes szerepet foglalnak el az oktatás és a szórakoztatás között, így a múzeum a nem formális oktatási rendszer fontos bázisa lett. A múzeumi ismeretátadás minden generáció számára fontos, keretei nem csak a múzeum épületére korlátozódnak, lehetőségeiben pedig lépést kell tartani a modern digitális igényekkel és a szórakozva tanulás elvárásaival, melyre számos lehetőség és módszer kínálkozik. Mivel a tájházak a helyi hagyományok és a helytörténet bázisai, így ezek beemelése az ismeretátadásba kiemelten fontos.

Előkészületben van a Tájházi TudásTár 5. kötete is, melyben a Szabadtéri muzeológiai és tájházi szakági képzést elvégző résztvevők dolgozataiból közlünk egy válogatást. A képzés célja, hogy a tájházak munkatársai, működtetői, fenntartói és a munkájukhoz hozzájáruló szakemberek a mai változó múzeumi világban is megtalálják azokat a módokat és lehetőségeket, melyek a szakmailag megfelelő, hiteles munkavégzéshez, tudásátadáshoz szükséges. A képzések teljesítésének feltétele minden esetben egy záródolgozat elkészítése, melyek sok esetben már kellőképpen előkészített és megvalósítani szándékozott projekteket foglalnak össze vagy tartalmaznak. Ezekből néhány már meg is valósult, vagy éppen zajlik a megvalósulás. A legjobban sikerült dolgozatok egy válogatását adja közre a Tájházi TudásTár 5. kötete.

 Kik vagyunk

 

2018 júliusában elindítottuk Népi Építészeti Nyári Egyetemünket a Hagyományos Házépítő Kft.-vel közösen. Az első évben Felpéc adott otthon a programnak, amelynek célja a népi építészettel kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudás átadása volt. Az egyhetes Nyári Egyetem ideje alatt a résztvevőknek egy felújítandó présház kapcsán lehetőségük volt a hagyományos sár- és szálasanyag munkák megismeréséhez és elsajátításához. 2019-ben is folytatódott az oszkói Hegypásztor Kör munkatársaival kiegészülve, akik a helyszínt biztosították. 2021-ben a veszprémi Bakonyi Ház ad otthont a Népi Építészeti Nyári Egyetemnek.

Kik vagyunk

 

2019. szeptember 21-én elsőként rendeztük meg Népi építészeti szakmai napunkat a "Nagyapám Háza" Örökségvédelmi Program keretében a Magyar Építőművészek Szövetségével közösen. A programon résztvevők megismerkedhettek a népi építészetben alkalmazott technikákkal a tüzelőberendezések tekintetében szakmai előadások és tematikus tárlatvezetések által, amelyeknek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum adott helyet. A sikeres együttműködés alapján  2019. október 19-én újabb közös szakmai programot szerveztünk, amelynek során egy szakmai kirándulás alkalmával a Pest megyében található, népi építészeti szempontból jelentős épületeket, tájházakat lehetett szakmai vezetéssel megtekinteni a résztvevőknek. Így meglátogattuk az Ócsai Református Műemlék Templomot, az Ócsai Tájházat, valamint a Turai Tájházat.

 

A jövőbeni terveink közé tartozik a már meglévő programjaink folytatása.

 

 

Fancsalszki Noémi

Kmellár Viktória