Ajándékozási és vásárlási szerződések

Az intézmény vásárlással vagy ajándékozással tudja gyarapítani gyűjteményét, melyet minden esetben dokumentálnia kell a feleknek. Vásárlás esetén az eladó és a vevő (tájház) adás-vételi szerződést köteles kötni, mely a felek adatain kívül a tárgyakat listaszerűen tartalmazza, és melyben a tárgyak darabonkénti ára is szerepel. Ajándékozás esetén ajándékozási szerződéssel[1] kell dokumentálni a tulajdonátruházást, hogy a későbbiekben az esetleges tárgyvisszaigénylési problémák elkerülhetők legyenek. Ehhez szintén egy formanyomtatvány kitöltése szükséges, melyhez az ajándékozott tárgyak listáját darabszámokkal ellátva kell csatolni. A formanyomtatványok mintája az 1. számú és a 2. számú mellékletekben található.

adasveteli szerzodes.docx

ajandekozasi szerzodes.doc



[1] 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

5. § (1) Teljes személyes illetékmentességben részesül:   

c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,

d) az egyesület, a köztestület,

f)  az alapítvány (ideértve a közalapítványt is), továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény,

m) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet.

Esetünkben az 5. § (1) bek. c) pontja az irányadó. Tájházakat működtető működési formájától függően tudja behivatkozni, ha illetékmentes. Ha nem illetékmentes, akkor az alábbi vonatkozik rá:

11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:   

b) ingó ajándékozása,

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.