Ajándékozási és vásárlási szerződések
Az intézmény vásárlással vagy ajándékozással tudja gyarapítani gyűjteményét, melyet minden esetben dokumentálnia kell a feleknek. Vásárlás esetén az eladó és a vevő (tájház) adás-vételi szerződést köteles kötni, mely a felek adatain kívül a tárgyakat listaszerűen tartalmazza, és melyben a tárgyak darabonkénti ára is szerepel. Ajándékozás esetén ajándékozási szerződéssel[1] kell dokumentálni a tulajdonátruházást, hogy a későbbiekben az esetleges tárgyvisszaigénylési problémák elkerülhetők legyenek. Ehhez szintén egy formanyomtatvány kitöltése szükséges, melyhez az ajándékozott tárgyak listáját darabszámokkal ellátva kell csatolni. A formanyomtatványok mintája az itt található:
illetekmentessegre vonatkozo iranyado rendelkezesek.docx
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
5. § (1) Teljes személyes illetékmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
d) az egyesület, a köztestület,
e) az egyházi jogi személy,
f) az alapítvány (ideértve a közalapítványt is), továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény,
g) a vízgazdálkodási társulat,
h) az egészségbiztosítási szerv, a központi nyugdíjbiztosítási szerv,
i) a Magyar Nemzeti Bank,
j) a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács,
m) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet,
n) az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai,
o) a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító,
p) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács,
q) az Országos Betétbiztosítási Alap,
r) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap és a Magyar Állam vagy a Szanálási Alap által létrehozott, az alapító, alapítók kizárólagos tulajdonában álló szanálási vagyonkezelő,
s) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti Befektető-védelmi Alap,
t) a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alap.
(2) Az (1) bekezdés c)-g) és m) pontban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, külföldi illetőségű szervezet esetén a társasági adónak megfelelő közteherfizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.
11. § (2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.
17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:
a) a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése;
i) közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék; [...]
